Kategória: Blog

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 27.

Kietlen tájak. Intenzív mezőgazdálkodásról nem lehet még álmodni sem.

ERDÉLY – Mezőség – „Holttenger”

A Mezőség az egyre nagyobb számban betelepülő és egyébként is szapora oláhok révén először vegyes lakosságúvá, majd román többségűvé vált. Magyarok már csak szórványban maradtak. Ezt a szomorú folyamatot jeleníti meg többek között Makkai Sándor: Holttenger című regénye is, de Sütő András: Anyám könnyű álmot ígért című művének is ez adja a fő ideológiai mondanivalóját, és erről a tájról, s a táj fájdalmas pusztulásáról adnak képet Wass Albert regényei is. A Holt-tenger tükrében című honismereti fotóalbumunk részletesen bemutatja a tájat és az ott élő embereket.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 26.

A dombos Valeni falu Mezőpagocsa közelében a Tóháti-tavak északi végében.

ERDÉLY – A Mezőség, Ludastól Pusztakamarásig

A Mezőség az egyre nagyobb számban betelepülő és egyébként is szapora oláhok révén először vegyes lakosságúvá, majd román többségűvé vált. Magyarok már csak szórványban maradtak. Ezt a szomorú folyamatot jeleníti meg többek között Makkai Sándor: Holttenger című regénye is, de Sütő András: Anyám könnyű álmot ígért című művének is ez adja a fő ideológiai mondanivalóját, és erről a tájról, s a táj fájdalmas pusztulásáról adnak képet Wass Albert regényei is.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 25.

A makfalvi repülőtérről indulva a Kis-Küküllő völgyében haladunk Szováta, Parajd, Korond, Farkaslaka, Székelyudvarhely irányába.

ERDÉLY – Székelyudvarhely felé

Tamási Áron „angyali” faluja a Székelyföld szívében Szováta és Székelyudvarhely között a 13A jelzésű műút mellett húzódik a gyermekien szelíd Fehér-Nyikó völgyében. Az út Korond után felkapaszkodik a 845 méter magas Kalondára: a tetőről már látszik a békés székely település. A község természeti környezetét a Hargita hegység vulkanikus platója adja.  A lágy dombok között kiemelkedik a falutól észak-keletre elhelyezkedő 953 méter magas Gordon hegy, melynek lábánál a szájhagyomány szerint a község első települése: Péterfalva lehetett. (A Tamási Áron című irodalmi fotóalbum örökíti meg a nagy szülött emlékét)
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 24.

A Bekecs-tető Veszély- és Külső-Körtöves mezeje kifli alakban a kakasborozda szabdalt vonulatával, 1000 m magasságban.

ERDÉLY – Nyárádmente

A Nyárád kacskaringós völgyeit kísérő dimbes-dombos róna, körülölelő magaslataival, apró patakjaival, vadregényes, szemet és lelket gyönyörködtető földrajzi látványosság.
Az  Alsó-Nyárád vidéke című albumunkban mutattuk be e kedves kistájat, mely a Nyárádnak Ákosfalvától a Marosba torkolásáig nyújtózik, amelyet a félig tréfás Murokország névvel illetnek. Ez az a terület, ahol a föld minden talpalatnyi kis darabját megművelik. Innen látják el gyakorlatilag az egész Nyárád-terét és Marosvásárhelyt zöldséggel, gyümölccsel.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 23.

A szabdalt gerincen húzódott az ezeréves határ a Vulkán-hegységben.

ERDÉLY – A Retyezáttól a Szebeni-havasokig

A Déli-Kárpátokban, a Vulkán-hegység és a Páring-hegység között, a Zsil folyó mentén, a Keleti-Zsil és a Nyugati-Zsil összefolyása után egy hegyvidéki, sziklás, meredek mészkőcsúcsokkal, barlangokkal, szakadékokkal, vízesésekkel, hegyi rétekkel és erdőkkel szabdalt területen található a Zsil folyó 33 km hosszú szurdoka, a Szurduk- vagy Lainci-szoros.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 22.

A múltban Zerge-havasoknak szólították és adták meg a neki kijáró tiszteletet. Kevés magyar eredetű földrajzi elnevezése van a csúcsoknak.

ERDÉLY – A Retyezát

Retyezát az erdélyi és Erdély környéki hegyvonulatok ékköve, amely ötvözi magában a Kárpátok valamennyi arculatát. Égbe nyúló, komor hegyormok, csipkézett gerincek, félelmetes, évezredek alatt formált sziklaszirtek hívogatnak, de vannak itt roppant tömegű kőtörmelékkel bélelt, katlanszerű völgyek, kietlen kősivatagokban felcsillanó, tükörtiszta tengerszemek, halk morajjal csörgedező vagy haragos zúgású vízesésekké erősödő patakok, bűbájos szépségű szurdokok, zsombolyok és barlangok, minden, amitől annyira szeretjük a Kárpátokat.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 21.

Ég és föld között szép időnek néz ki, de a pára csak 500 m fölött oszlik szét. Jelen esetben a hidegpárna jelenség a nap múltával eltűnik.

ERDÉLY – Makfalvától a Retyezátig

A Kárpát-medencében a téli félévben fellépő tipikus időjárási jelenség. Hidegpárna kialakulásakor rendszerint tartósan anticiklon uralja a térséget, a talaj közelében hőmérsékleti inverzió alakul ki.  A tipikus forgatókönyv szerint kezdetben csak a felszín közelében sűrű köd fokozatosan megvastagszik, majd megemelkedik, és rétegfelhőzetté alakul át. A felhőzet teteje rendszerint 400 és 1000 méter között stabilizálódhat. A felhőzet alatti egyhangú, hideg, párás, szürke idővel szemben a felhőzet fölé nyúló hegycsúcsokon derült, napos, a lentinél melegebb időt tapasztalhatunk.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 20.

Közeledünk a Vöröstoronyi-szoroshoz. A Fogarasi-havasok balról, jobbról a havas csúcsok a Szebeni-havasok, előtérben Nagytalmács település.

ERDÉLY – A Vöröstoronyi-szoros

Latorvárnál állítottak föl először vámhivatalt és karantént, majd miután 1773-ban a határt a korábbitól délre húzták meg, mindkét intézmény Lazaretnél működött. 1896-ban épült meg a vasút Porcsesd és a határ közötti, 15 kilométeres szakasza, amely a román államvasutakhoz csatlakozott. 1849. március 16-án és 28-án Ihász Dániel vezette egység meghiúsította Szkarjatyin orosz seregének betörését. Később azonban Alekszandr Nyikolajevics von Lüders az intervenciós csapatok egyik hadseregparancsnoka július 20-án a szoroson keresztül hatolt be Erdélybe.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 19.

A Fogarasi-havasok északi része meredek, magas, nehezen járható. A Hátsó-Árpácska-katlan a hason nevű patak vízgyűjtője.

ERDÉLY – A Fogarasi-havasok

A Fogarasi-havasok a Déli-Kárpátok legmagasabb hegycsoportja, a Kárpátok legnagyobb tömegű kristályos hegysége. Nevét a tőle északra található Fogaras városáról kapta. Északról a Fogarasi-medencével határos, nyugatról a Vöröstorony-szorossal és az ott keresztülfolyó Olt folyóval, délről a Cozia- és Jézer-hegységgel, keleten pedig a Szág- és a Királykő-hegységgel.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 18.

A hegygerinc havas csúcsai pártaszerűen koszorúzzák a hegységet.

ERDÉLY – A Királykő

Az Erdélyi-medence délkeleti csücskében hatalmas erődfalként magasodik a Kárpátok egyik leglátványosabb gerince, a Királykő. A hegység geomorfológiai (felszínalaktani) jellemzői miatt inkább a Déli-Kárpátokhoz tartozik, de geológiai (földtani) felépítése alapján a Keleti-Kárpátokhoz indokolt sorolni.
Tovább >>