A mohácsi csatvesztés után Magyarország megszűnt nagyhatalom lenni, s a Kárpátokon kívül rekedt magyarság védelem nélkül maradt. Havasalföldön a katolikus vallási élet korlátozódott, melynek következménye a korai évszázadokban való elrománosodás. Az egykori székely megyét Hétfalu irányából is meg lehet közelíteni: a Bratocsa-hágón (Tatrang-főhágón 1263 m) keresztül, valamint a Bodza-szoroson át.
Tovább >>
Szomorú bizonyíték arra, hogyan sorvad el a magyar élet, hogyan válik semmissé a megálmodott jövő. A végtelen havasi legelőkön, az alpesi jellegű, sziklás hegységi vidékeken hatalmas erdőségek barlangjai nyújtották az otthont adó meleget. A havasalföldi székelyek a nehéz történelmi korokat átélve tartották a földet, mely otthont adott számukra.
Tovább >>
A székely nép szent meggyőződése, hogy a hunok egyik leszakadt ágaként kerültek a Kárpát-medencébe. A mese és a valóság határvonalát még nem sikerült végérvényesen meghúznunk, de érdemes más népek legendavilágába is bepillantanunk.
Tovább >>
Szívesen tartózkodik az erdők közelében kialakult két-három éves vágterekben, úgynevezett málnavész, szedres területeken, ahol az „úttörő” fa-fajok honosultak meg, mint a rezgőnyár, vörös berkenye stb.
Tovább >>
Meggyújtottuk a 4. gyertyát.
Színe a bűnbánatot kifejező lila. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég ezen a napon. Amikor pedig a negyedik gyertya lángja is felragyog, eszünkbe juthat a napkeleti bölcseket vezető betlehemi csillag ragyogása. Ha tehát már mindegyik gyertya ég, ez azt jelenti, hogy elérkezett a karácsony: boldogan ünnepelhetjük Jézus Krisztus születését, a nekünk adott végtelen Szeretetet.
Tovább >>
Az ünnepvárás harmadik vasárnapja azért is különleges, mert a hagyományos adventi koszorún más színű gyertya tartozik hozzá, mint a többihez.
Advent harmadik vasárnapján az Úr eljövetelének közeledtét ünnepeljük. Ez a vasárnap az örömé: Szűz Máriát dicsőítjük, aki megszülte a Fiút. Az örömvasárnap liturgikus színe a rózsaszín. A harmadik az egyetlen gyertya az adventi koszorún, amely nem lila.
Tovább >>
Kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek, a 7. században Nagy Szent Gergely pápa állapította meg négyben a számukat, majd 1570-ben V. Piusz pápa tette kötelezővé az adventi időszakot a katolikus egyházban.
Tovább >>
Advent első vasárnapja az egyházi év kezdetét is jelenti.
A Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebb eső vasárnaptól Jézus Krisztus születésének napjáig, december 25-ig tartó advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyi előkészületek ideje.
Tovább >>
„…Íme a város, amelyet székely-magyar mivoltában, a két Bolyai világhírnevének ellenére, és felrúgva a történelmi hagyományokat, megsemmisített a félelem … nehogy valaha is újból egy Magyar Autonóm Tartomány székhelye lehessen….” (Sütő András)
Tovább >>
Szék település a Kis-Szamos jobb partján húzódik meg, a magyarok által legkorábban benépesített mezőségi területek közé tartozik. Az 1291-ben keletkezett krónika Zeek névalakban örökítette meg, a Szék névalak 1612-től használatos. A középkorban viszonylag sűrűn lakott vidék volt. IV. Bélától szabad királyi város rangot kapott, kiváltságait 1884-ig őrizte, amikor községgé minősítették vissza.
Tovább >>
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.