Tartalom
- A Háromszéki-havasok – Zágontól az Ojtozi-szorosig
- A Csomád-hegy ölelésében – A Szent Anna-tó
- Kászonok vidéke – farsangi néphagyomány
- A Gyimesi-szoros – A Tatros folyó mentén
- Csíki-havasok – A Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park
- Csíki-havasok – Úz-völgye
- Kelemen-havasok – A Keleti-Kárpátok nyugati vonulatának középső része
- Radnai-havasok – A Keleti-Kárpátok vonulatának legmagasabb hegysége (aktuális oldal)
Radnai-havasok – A Keleti-Kárpátok vonulatának legmagasabb hegysége
Radnai-havasok a Keleti-Kárpátok vonulatának legmagasabb, s a legtöbb alpesi vonást hordozó festői hegysége. Szerkezetét nagyrészt kristályos és átalakult kőzetek alkotják, üledékes kőzetekkel övezve. A hegység aszimmetrikusan, sasbérc szerűen emelkedik ki: a mintegy 50 km hosszú, kelet-nyugati irányú főgerinctől északra meredeken, délre viszont lankásabban ereszkedik alá a körben határoló völgyekbe. A főgerinc középső része meghaladja a 2000 méteres magasságot, csúcsai 2100-2300 méterre emelkednek.
Szomszédja nyugaton a Széples, melytől a Szacsali-hágó választja el. Keletre a Radnai-hágó képezi határát a Szuhárd-hegység felé. Északon a Visó, délre pedig a Nagy-Szamos völgyén túl már a Máramarosi-havasokat, illetve a Borgói-hegységet találjuk. A Radnai-havasok vizeinek java a Tisza mellékfolyóit táplálja (Nagy-Szamos, Visó, Iza), csupán a keleti részen eredő Aranyos-Beszterce és annak néhány patakja tartozik a moldvai Szeret folyó vízgyűjtőjéhez.
A Nagy-Pietrosz, vagy Köves-havas nem csupán a Radnai-havasoknak, hanem egyben az egész Keleti-Kárpátoknak a legmagasabb hegycsúcsa, 2303 m. A tiszteletteljes, égbe nyúló csúcs a második bécsi döntést követően néhány évig (1940-1944) az akkori Magyarország legmagasabb pontja volt. Ekkor nevezték el, s ez idő alatt hivatalosan is Horthy Miklós-csúcsnak nevezték.
A Nagy-Pietrosz, az Ünőkö (2279) és a Puzdra (2189 m) csúcsok környékén nagyobb kiterjedésű köves tereppel találkozhatunk, de helyenként máshol is akadnak szép sziklakibúvások, például a Gonosz-kő, a Korongyos és a Mihály-havas.
A táj Reményik Sándor kedvelt kiránduló helye. Itt írta az Ünőkő című kedves versét.
Kapcsolódó fotóalbum: Keleti-Kárpátok – Ősvárak 2.