Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – Háromszéki-havasok

Tartalom

1. A Háromszéki-havasok – Zágontól az Ojtozi-szorosig (aktuális oldal)
2. A Csomád-hegy ölelésében – A Szent Anna-tó
3. Kászonok vidéke – farsangi néphagyomány
4. A Gyimesi-szoros – A Tatros folyó mentén
5. Csíki-havasok – A Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park
6. Csíki-havasok – Úz-völgye
7. Kelemen-havasok – A Keleti-Kárpátok nyugati vonulatának középső része
8. Radnai-havasok – A Keleti-Kárpátok vonulatának legmagasabb hegysége

A Háromszéki-havasok – Zágontól az Ojtozi-szorosig

Még el sem hagytuk a Kárpát-kanyart, máris emelkednek a festői Háromszéki-havasok Zágont övező festői hegyei. Zágon közelében kutatunk emlékeinkben, mit is tudhatunk a nagyszerű szülöttről, Mikes Kelemenről, akinek élete és sorsa 1707-től elválaszthatatlan volt szeretett fejedelmétől. A hűséges apród tevékeny részese volt a függetlenségi harc eseményeinek, majd a bukás után követte II. Rákóczi Ferencet az emigrációba. Itt születtek – számos egyéb műve mellett – a Törökországi levelek, a magyar széppróza büszkeségei. 1735-ben meghalt a szeretett fejedelem, majd sorban társai is elhaltak mellőle. 1741-ben kegyelmi kérvénnyel folyamodott Mária Teréziához, aki megtagadta tőle a hazatérés lehetőségét. Még két évtizeden keresztül élte Rodostóban a remetéknek járó életet, majd mindenkitől elhagyatva, 1761-ben halt meg hazájától távol. Szívszorító, de annál inkább lelkesítő életének története.

A havasok alján fellelhetjük Csomakőröst, a magyarság bölcsőjét kitartóan kereső őshazakutató, Kőrösi Csoma Sándor szülőfaluját. Küzdelmes, testet-lelket próbáló élet volt az övé, s a nehézségeken „Erdélyország” iránt táplált érzelmei segítették át. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Tibeti angol szótár és a Tibeti nyelvtan című művek előlapján megjelenő felirat: „…készítette Kőrösi Csoma Sándor székely-magyar Erdélyországból…”. Milyen sok magyar hazafinak volt (s még ma is) példaképe nagyszerű személyisége.

Dicső ősök sokasága népesítette be ezt a patinás levegőjű tájat: bármerre is visz utunk, mindenütt a hont szerző vagy a hont megtartó elődök históriájára, hátrahagyott emlékeire bukkanunk. Kíméletlen harcok, lelket próbáló kudarcok és felemelő győzelmek alakították itt az „időt”. Legnagyobb dicsőséget a szabadságharcos múlt, a forradalmi eszmék s Gábor Áron szelleme idézi mind a mai napig. A „Kárpátok kapujának” előterében fekvő Berecken született, hogy a szabadságharc igazi hőse lehessen. Emléke felett őrködik a kegyelet, s hősi szellemének erényeiről – nemzedékről nemzedékre – büszkén beszél az utókor. Különösen a szülőfalu, Bereck tesz sokat a dicső korok emlékeinek fennmaradásáért.

Berecktől már csupán „egy ugrás” az Ojtozi-szoros, az itt áthaladó műutat 1850-54 között építették, majd vastag védfalakkal erősítették meg. A Rakottyás-hegy egyik északra nyúló előhegyén, a szoros kapujában állt egykor a híres Rákóczi-vár, melynek ma már nyomai is alig lelhetők fel. A történelmi időket átélt szoros ölén az egykori ezeréves határ húzódott: oly sok dicsőség és megannyi gyalázat helyszíne. Közelben található a kedves Anselmo-fogadó, mely a hosszú útról betévedt vándornak ételt és szállás kínál. Itt állt ezeréves történelmi határunk az Ojtozi-szorosnál, a hely a Kárpátok kapujának melegágya. A tekervényes Ojtoz-völgy a körülölelő hegyekkel, a Keleti-Kárpátok hegytömegéből kiemelkedő csúcsaival, a vízesésekkel tarkított Ojtoz-patakkal régi korok árnyait idézi. Betört itt egykor a tatár és a török, nagy hírű vezérek haladtak itt keresztül, véres harcok színhelye volt a völgy, s a rablók sem kímélték a rettegő lakosságot. A Kis-Kalaszló-tetőn láthatók hideg téli napokon a pipáló szélgödrök.

Kapcsolódó fotóalbum: Keleti-Kárpátok – Ősvárak 2.

Folytatjuk…