Tartalom
- A Háromszéki-havasok – Zágontól az Ojtozi-szorosig
- A Csomád-hegy ölelésében – A Szent Anna-tó (aktuális oldal)
- Kászonok vidéke – farsangi néphagyomány
- A Gyimesi-szoros – A Tatros folyó mentén
- Csíki-havasok – A Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park
- Csíki-havasok – Úz-völgye
- Kelemen-havasok – A Keleti-Kárpátok nyugati vonulatának középső része
- Radnai-havasok – A Keleti-Kárpátok vonulatának legmagasabb hegysége
A Csomád-hegy ölelésében – A Szent Anna-tó
(…) Erdély legköltőibb helyét láttam. Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava. (…)
Amint a tusnádi regényes fürdők jóltevő nimfájától búcsút veszünk, balra napkelet felé óriási bércek birodalma terjeszkedik elénk, melynek utolsó pontjai messze Kézdivásárhelynél végződnek. A térkép nem mutat e helyen sem falvat, sem majort, ősrengeteggel koszorúzott hegyek feküsznek egymáson, miket mindkét felől elkerül az országút, vadászösvényeknek hagyva az ősvadont, mely most járatlanabb, mint volt azelőtt kilencszáz évvel, mikor még azoknak a váraknak urai éltek, miken most az a vad fa terem, melyet a vihar vet és a vihar tép le. (…) Jókai Mór
„(…) Az ember a tündéreket véli látni, kik tengerszemeikből feljőnek, hogy a halandót a vészes síkra csalják. E bércen túl fekszik a Szent Anna tó. Háromezer lábnyi magasban a tengerszín felett, körös-körül ezerkétszáz lábnyira feljebb emelkedő bércek által képzett medencében, vad erdők árnyában terül egy gömbölyű, nagyszerű tengerszem, melynek kerülete egy negyedrész mérföldet meghalad. Sima tükörlapja sötétzöld a belenéző erdős bércektől, a legnagyobb vihar sem ingatja azt meg, hab sem fordul rajta. A körülfekvő bércek ideforduló oldalát cser és bükk fedi, míg a tó partján körül roppant fenyők emelkednek, mintegy sötét rámába fogva az ércvilágú vízlapot. (…) Jókai Mór
Kapcsolódó fotóalbum: Keleti-Kárpátok – Ősvárak 2.