Tartalom
- A Törcsvári-hágótól délre – A Bucsecs
- A Bucsecstől keletre – A Báj-havas
- A Barcasági-hegyek – A Keresztény-havas
- A Barcasági-hegyek – Brassó és környéke
- A Barcasági-medence – Négyfalusi csángók
- A Barcasági-medence – Háromfalusi csángók
- A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Krizba
- A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Barcaújfalu
- A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Apáca
- A Kárpát-kanyaron túl – Egykori havasalföldi székely megye (aktuális oldal)
A Kárpát-kanyaron túl – Egykori havasalföldi székely megye
A kialakuló magyar királyság határa a Kárpátokon túli havasi területekre is kiterjedt, az 1200-as évek elejétől elkezdődött e területek egységesítése. A Kárpát-kanyaron túl a Német Lovagrend is jelentős teret hódított, s a magyar királyok hódításai a Dunáig nyúltak. A mai Bodza és Prahova megye területén létrejött Saac-nak (Saaka), illetve Secuieni-nek nevezett Székely megye, a Havasalföld legjelentősebb gyümölcs- és szőlőtermő területe volt. (Címerjelkép a szőlő volt, mely szimbólum a mai címerekben is megmaradt.) A székely megye 1845. január 1-jén szűnt meg, területén három új megye jött létre: Prahova (81 magyar település és földrajzi név), Bodza (77 magyar település és földrajzi név), valamint Jalomica. A volt megye címerén látható a JUDETUL SAAKA (Székely megye) felirat, mely írás átmeneti román ábécé betűivel jelent meg.