Tartalom
- A Törcsvári-hágótól délre – A Bucsecs
- A Bucsecstől keletre – A Báj-havas
- A Barcasági-hegyek – A Keresztény-havas
- A Barcasági-hegyek – Brassó és környéke
- A Barcasági-medence – Négyfalusi csángók
- A Barcasági-medence – Háromfalusi csángók (aktuális oldal)
- A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Krizba
- A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Barcaújfalu
- A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Apáca
- A Kárpát-kanyaron túl – Egykori havasalföldi székely megye
A Barcasági-medence – Háromfalusi csángók
A mai települések a 13. században alakultak ki, és az ez időtől fennmaradt oklevelek is csak székelyeknek nevezték őket. A három település – Tatrang, Zajzon, Pürkerec – nagyon közel vannak egymáshoz. A központi királyi hatalom összeomlása után nem történt meg a zálogból visszaváltás, és Brassó másfélszázados ellenkezés ellenére jobbágysorba süllyesztette az egykor szabad jogállású határőrző lakosságot. Mivel kevés földjük maradt, a szomszédos szász községekben vállaltak munkát (feles bérletet) és fakitermeléssel foglalkoztak. Sokan a jobb megélhetés reményében kivándoroltak Óromániába. személyfuvarozást nagyrészt ők látták el.
Kittenberger Kálmán a Kárpát-kanyar vadregényes tájain sokszor vadászott medvére, farkasra, rókára, és preparált állatokkal gazdagította a tatrangi iskolát, ahol 1902-től állami tanítói állást töltött be.
Kapcsolódó fotóalbum: Keleti Kárpátok – Ősvárak 1.