Tartalom
- A Törcsvári-hágótól délre – A Bucsecs
- A Bucsecstől keletre – A Báj-havas
- A Barcasági-hegyek – A Keresztény-havas (aktuális oldal)
- A Barcasági-hegyek – Brassó és környéke
- A Barcasági-medence – Négyfalusi csángók
- A Barcasági-medence – Háromfalusi csángók
- A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Krizba
- A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Barcaújfalu
- A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Apáca
- A Kárpát-kanyaron túl – Egykori havasalföldi székely megye
A Barcasági-hegyek – A Keresztény-havas
Brassótól délnyugatra, a Brassói-medence és a Bucsecs-hegység között emelkedik, a Nagykő-havassal együtt a képezi a Barcasági-hegyeket. 1200 méterrel magasodik a Brassói-medence fölé. Legmagasabb csúcsa 1799 méter, ehhez észak-keletről és dél-nyugatról alacsonyabb gerincek kapcsolódnak. A délnyugati gerinc meredek oldalaival és nagy szintkülönbségeivel hasonlít a Fogarasi-havasok északi mellékgerinceihez. A túlnyomórészt vegyes erdőkkel borított hegység vadállományához a szarvas, az őz, a vaddisznó, a medve, a róka és a farkas tartozik. Északi oldalában, 950-1000 méter magasságban egy kisebb fennsík található, itt helyezkedik el Brassó-Pojána, fejlett turisztikai központ. A Nap Tisztásának is nevezett, egyik leglátogatottabb hely Romániában. Brassótól 12 km-re, a Keresztény-havason található, 1030 méter magasságban A Keresztény-havas teljes területe mintegy 173 km2.
Kapcsolódó fotóalbum: Keleti Kárpátok – Ősvárak 1.