Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-hegyek

Tartalom

  1. A Törcsvári-hágótól délre – A Bucsecs
  2. A Bucsecstől keletre – A Báj-havas
  3. A Barcasági-hegyek – A Keresztény-havas
  4. A Barcasági-hegyek – Brassó és környéke (aktuális oldal)
  5. A Barcasági-medence – Négyfalusi csángók
  6. A Barcasági-medence – Háromfalusi csángók
  7. A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Krizba
  8. A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Barcaújfalu
  9. A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Apáca
  10. A Kárpát-kanyaron túl – Egykori havasalföldi székely megye

 

A Barcasági-hegyek – Brassó és környéke

Brassó és környéke
Brassó és környéke

S míg hallom: túl az óriás falon
a század zúg és zúg a Barca-róna,
belül kohótüz és erö dalol
s ölel a vár, a városom. Corona.” (Áprily Lajos)

Áprily Lajos szülővárosa, Brassó – ahol költő őse ötvös volt Erdély délkeleti részén, a Kárpát-kanyarban fekszik, a Cenk hegyének lábánál. A jelentős kereskedőváros napjainkban is Románia egyik legnagyobb és legfejlettebb városa. Eredeti elhelyezkedése a mostani Bertalan-templom körül lehetett. Vagy a Brassót fedező vár, vagy a jelenlegi Fellegvár helyén, vagy a Bertalan templom feletti Gespreng-hegyen települt. A vár oltalma alatt kezdett épülni az 1211 után betelepült német lovagok (a későbbi Teuton lovagrend) közreműködésével.

A latin Corona név, melyből a város német neve, Kronstadt is ered, csak 1355-ben fordult elő először. A legenda szerint Salamon király a Köszörű-patak völgyében, a napjainkban is Salamon-kövének nevezett sziklák barlangjaiban rejtőzködött, s egy fa odújában rejtette el a koronáját. Később a pásztorok megtalálták a koronát, s így lett a város neve: Corona. A hagyomány szerint az elnevezés a legelső brassói városháza építésekor a földben fagyökerek között talált koronától származik, ezért található Brassó címerében egy korona és egy fagyökér.

A Keresztény-havas egyik kiemelkedéséből válik le az a kisebb gerinc, amelyik benyúlik Brassóba, s amelynek végén található a 955 méter magas Cenk. Ez a Keresztény-havas északkeleti nyúlványa Brassó délnyugati területén. Az egykor itt elhelyezett Árpád-szobrot 1896 augusztusában, a honfoglalás 1000. évfordulójára állították fel a Cenk tetejére.  A szobor egy oszlopon álló, 3,5 méter magas harcos, a honfoglalás ismeretlen katonája volt, korabeli, egyszerű öltözetben. 1913. szeptember 27-én két besszarábiai dinamittal felrobbantotta. Tettük csupán 90 év elteltével került nyilvánosságra, azóta a román nemzet hőseiként emlegetik őket. A szobor talapzatának nyomai mai napig megtalálhatók a Cenk tetején, amin jelenleg Románia zászlaja lobog.

Brassó látképe a Cenkről
Brassó látképe a Cenkről
A Cenk körül terül el Brassó városa
A Cenk körül terül el Brassó városa
A Fellegvár és környéke
A Fellegvár és környéke
Brassó város címere, melynek szép, legendába illő története van
Brassó város címere, melynek szép, legendába illő története van
A Fekete-templom
A Fekete-templom
A templom gótikus jegyeket viselő főkapuja
A templom gótikus jegyeket viselő főkapuja
Városrészlet a Fekete-templommal
Városrészlet a Fekete-templommal
A templomhajó a bronz-keresztelőkúttal
A templomhajó a bronz-keresztelőkúttal
Az evangélikus templom
Az evangélikus templom
A templomkert
A templomkert
Lelkész-beavató ünnepség
Lelkész-beavató ünnepség
A Cenk egykori Árpád-szobrának maradványa az evangélikus parókián
A Cenk egykori Árpád-szobrának maradványa az evangélikus parókián
A Cenk - itt állt az Árpád-szobor
A Cenk – itt állt az Árpád-szobor
A Megyeháza
A Megyeháza
A Fellegvár
A Fellegvár
A Fellegvár egyik felújított része
A Fellegvár egyik felújított része
Az Óváros az Áprily Lajos Főgimnáziummal
Az Óváros az Áprily Lajos Főgimnáziummal
Áprily Lajos magyar Főgimnázium
Áprily Lajos magyar Főgimnázium
A régi polgármesteri hivatal, ma múzeum
A régi polgármesteri hivatal, ma múzeum
A Városháza
A Városháza
A Fehér-bástya
A Fehér-bástya
A Takácsok-bástyája
A Takácsok-bástyája
A Pilvax - magyar vendéglő
A Pilvax – magyar vendéglő
A Brassói Lapok szerkesztősége
A Brassói Lapok szerkesztősége
Hótakaró alatt a város
Hótakaró alatt a város
A jéghokiban jeleskednek a brassóiak
A jéghokiban jeleskednek a brassóiak

Kapcsolódó fotóalbum: Keleti Kárpátok – Ősvárak 1.

Folytatjuk…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .