Tartalom
- A Törcsvári-hágótól délre – A Bucsecs
- A Bucsecstől keletre – A Báj-havas
- A Barcasági-hegyek – A Keresztény-havas
- A Barcasági-hegyek – Brassó és környéke (aktuális oldal)
- A Barcasági-medence – Négyfalusi csángók
- A Barcasági-medence – Háromfalusi csángók
- A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Krizba
- A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Barcaújfalu
- A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Apáca
- A Kárpát-kanyaron túl – Egykori havasalföldi székely megye
A Barcasági-hegyek – Brassó és környéke
S míg hallom: túl az óriás falon
a század zúg és zúg a Barca-róna,
belül kohótüz és erö dalol
s ölel a vár, a városom. Corona.” (Áprily Lajos)
Áprily Lajos szülővárosa, Brassó – ahol költő őse ötvös volt – Erdély délkeleti részén, a Kárpát-kanyarban fekszik, a Cenk hegyének lábánál. A jelentős kereskedőváros napjainkban is Románia egyik legnagyobb és legfejlettebb városa. Eredeti elhelyezkedése a mostani Bertalan-templom körül lehetett. Vagy a Brassót fedező vár, vagy a jelenlegi Fellegvár helyén, vagy a Bertalan templom feletti Gespreng-hegyen települt. A vár oltalma alatt kezdett épülni az 1211 után betelepült német lovagok (a későbbi Teuton lovagrend) közreműködésével.
A latin Corona név, melyből a város német neve, Kronstadt is ered, csak 1355-ben fordult elő először. A legenda szerint Salamon király a Köszörű-patak völgyében, a napjainkban is Salamon-kövének nevezett sziklák barlangjaiban rejtőzködött, s egy fa odújában rejtette el a koronáját. Később a pásztorok megtalálták a koronát, s így lett a város neve: Corona. A hagyomány szerint az elnevezés a legelső brassói városháza építésekor a földben fagyökerek között talált koronától származik, ezért található Brassó címerében egy korona és egy fagyökér.
A Keresztény-havas egyik kiemelkedéséből válik le az a kisebb gerinc, amelyik benyúlik Brassóba, s amelynek végén található a 955 méter magas Cenk. Ez a Keresztény-havas északkeleti nyúlványa Brassó délnyugati területén. Az egykor itt elhelyezett Árpád-szobrot 1896 augusztusában, a honfoglalás 1000. évfordulójára állították fel a Cenk tetejére. A szobor egy oszlopon álló, 3,5 méter magas harcos, a honfoglalás ismeretlen katonája volt, korabeli, egyszerű öltözetben. 1913. szeptember 27-én két besszarábiai dinamittal felrobbantotta. Tettük csupán 90 év elteltével került nyilvánosságra, azóta a román nemzet hőseiként emlegetik őket. A szobor talapzatának nyomai mai napig megtalálhatók a Cenk tetején, amin jelenleg Románia zászlaja lobog.
Kapcsolódó fotóalbum: Keleti Kárpátok – Ősvárak 1.