Kárpátok Koronája – Déli-Kárpátok – Ősvárak 1. – Orsovától a Cserna-szorosig

Tartalom

  1. Tulln városától kelet felé hajózunk a Duna bal partján
  2. Herkulesfürdő (aktuális oldal)
  3. A Retyezát hegység
  4. Dák várak a Déli-Kárpátokban
  5. A Hátszegi-medence
  6. Transalpin – Király útja

 

Herkulesfürdő

Folytatás: a Déli-Kárpátok első kötetének virtuális fotókiállítása

Csernai-havasok (Mehádiai hegység)

Erdélyt a Havasalföld síkjától elválasztó Mehádiai-hegység (Muntii Mehedinti) érintetlen erdőségek, barlangok és gyönyörű vízesések hazája. A túlnyomó részt mészkőből felépülő hegyvonulat a sebes folyású Cserna-patak völgyét övezi. A hegység csúcsai 1000-1400 méteres magasság körül mozognak, a legmagasabb pont a Péter-csúcs (Varful lui Stan) 1466 méteren. Maga a hegység karsztos jellegű, így a terület csapadékossága folytán számos látványos karsztjelenségeknek lehetünk szemtanúi, több mint száz kisebb-nagyobb barlang, néhány szoros teszi látványossá a vidéket. A mészkőképződmények mellett ki kell emelni a hegység különleges flóráját és faunáját: a balkáni bükköny vagy a bánáti feketefenyő mellett egyedülálló lepkefajokkal is találkozhatunk. A Cserna- és Mehádiai-hegységek gerincén végigvezető turistautak környékén érdemes körültekintőnek lenni: felbukkanhatnak skorpiók, illetve keresztes viperák, melyek honosak a hegységben.

A Déli-Kárpátok Orsovától a Transalpinig
A Déli-Kárpátok Orsovától a Transalpinig

Herkulesfürdő a Cserna folyó vadregényes völgyében, a Kazán-szorosoktól 25 km-re elhelyezkedő európai hírű, az Osztrák-Magyar Monarchia egykor kedvelt fürdőhelye, a ma is megkapó szépségű Herkulesfürdő vizeinek gyógyító hatását már a rómaiak is ismerték. Neve is innen ered: „Ad Aquas Herculi sacras”, azaz Herkules szent vizeihez. A rómaiak kivonulása után a fürdőhely feledésbe merült, a népvándorlás korában feltehetőleg elpusztult. A római fürdő maradványait a 18. században fedezték fel, majd néhány fürdőházat, fogadót, templomot építettek. 1773-ban egy bécsi orvos megállapította, hogy gyógyító ereje van a mélyből feltörő meleg víznek. A fürdő újkori fejlődésének alapját a Cserna folyó mai medrébe terelése és a főutat a fürdővel összekötő út megépítése adta. A fürdőhely igazi fejlődésnek a szabadságharc után indult. Az 1850-es, 60-as években épült a Domogled tövében a gyógy-csarnok, melyhez két oldalról a Rezső- és Ferenc József-udvar csatlakozik. Szintén ebben az időben építették a fürdőhely díszes villáit és nyaralóit. A fürdőtelep központjában felépült a kaszinó a fedett oszlopcsarnokkal. A Cserna túlpartján a Szapáry-fürdő reneszánsz stílusú épülete nyitotta meg kapuit. A virágzó fürdőélettel büszkélkedő település Magyarország legjelentősebb és legszebb fürdőhelye volt. Látogatottsága évenként meghaladta a nyolcezer főt. Az üdülni és gyógyulni vágyók mellett magas rangú személyek is felkeresték, nem egyszer fontos diplomáciai találkozóknak adott otthont. Ferenc József és Erzsébet királyné is gyakran ellátogattak ide, mindkettőjüknek külön villájuk volt.

A Herkules-tér a település legősibb része. Egy- és kétemeletes épületek övezik, hosszanti végén egy dombtetőn áll az 1856-ban épült katolikus templom, közepén a névadó Herkules 1847-ben készült szobrával. A Herkulesfürdő fölé magasodó hegyet turistautak hálózzák be, az ösvényeken eljuthatunk barlangokhoz, forrásokhoz, kilátóhelyekhez.

A Herkules-szobor
A Herkules-szobor
Boltíves híd a Cserna-patak felett
Boltíves híd a Cserna-patak felett
A Maderscpach Károly által tervezett és épített alsókötésű vashíd a Cserna felett
A Maderspach Károly által tervezett és épített alsó kötésű vashíd a Cserna felett
Herkulesfürdő a mészkőhegyek szorításában tündökölt egykor
Herkulesfürdő a mészkőhegyek szorításában tündökölt egykor
A Monarchia idejében épült vasútállomás. A vasút összeköti Orsovát Temesvárt, Nagyváradot és Szatmárnémetit.
A Monarchia idejében épült vasútállomás. A vasút összeköti Orsovát Temesvárt, Nagyváradot és Szatmárnémetit.
Szabadtéri gyógyvizes medence
Szabadtéri gyógyvizes medence
A Cserna-patak középső szakaszán nagy zúgók dübörögnek
A Cserna-patak középső szakaszán nagy zúgók dübörögnek
Románia legbővebb vízhozamú forrása a Cserna, vízhozama másodpercenként 2 m3
Románia legbővebb vízhozamú forrása a Cserna, vízhozama másodpercenként 2 m3

Több forrást is találhatunk itt, melyek kétfélék: sósak és kénesek. Herkulesfürdő vizei számos betegségre nyújtanak gyógyírt, mint köszvény, aranyér, higany- és ólommérgezés, idegbetegségek, bénulások, a légzőszervek hurutos bántalmai, rekedtség, nőgyógyászati problémák, bőrbajok, fekélyek, csontbántalmak. A település parkjai rendezettek ugyan, de ma már csupán ablakok nélküli, hulló vakolatú, üresen álló épületei őrzik a fürdőtelep egykor ragyogó fényét.

Kapcsolódó fotóalbum: Déli-Kárpátok – Ősvárak 1.

Folytatjuk…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .