Irodalmi fotóalbumok – Benedek Elek (2.)

Tartalom

  1. A nagy székely mesemondó – Benedek Elek (1.)
  2. A nagy székely mesemondó – Benedek Elek (2.) (aktuális oldal)
  3. A nagy székely mesemondó – Benedek Elek (3.)
  4. A nagy székely mesemondó – Benedek Elek (4.)
  5. A nagy székely mesemondó – Benedek Elek (5.)

 

A nagy székely mesemondó – Benedek Elek (2.)

A székely mesemondó történetének folytatása…

Magyari Lajos:

A SZEMBEJÖVŐ

Benedek Elek arcképe 1921-ből

Háborúk üszkén, birodalmak romján
egy férfi jő a szülőföld felé.
Jön szembe a futók megriadt hadával
és semmi sincs, mi megrettentené.

Háborúk üszkén, birodalmak romján
egyedül jön ő és fegyvertelen,
őszi szélben leng szép ősz szakálla,
és bölcs mosolya fölsüt szelíden.

Ki küzdeni olykor tágabb térre vágyott,
most jön az örök szülőföld felé.
Tarsolyában kincset hoz: új világot,
és minden kincs az elesetteké.

Háborúk üszkén, birodalmak romján
fát ültet, szánt, kaszál és arat,
s mikor az embert ronggyá kicsinyítnék,
akkor nevel fel ő bátor fiakat.

Háborúk üszkén, birodalmak romján
egyetlen hite maradt még: a nép,
a bajlátott nép a vad vihart kiállott,
ki szövi mégis az idő szőttesét.

Egy férfi jön az örök szülőföldre,
fegyvere szelídség ő harca a béke.
Szava a fölbe hull s nyomán kinyílik
virágnak virága — ember reménysége.

      1. április 20.

Az irodalmi fotóalbum Előszavát Sylvester Lajos írta Sepsiszentgyörgyön, 2009. áprilisában:

A szembejövő ember

 Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla irodalmi fotóalbumának lapoldalai elé

Életpályám alakulásának meghatározó alapélménye volt a kisbaconi Benedek Elek Emlékház létrehozása és ennek felavatása félszáz évvel ezelőtt, 1969. májusában. Az idén Kovászna megye tanácsa 2009-et Benedek Elek Emlékévvé nyilvánította, amelyet a hármas évforduló, Elek Apó születésének 150., halálának 80. és a már említett Emlékház avatónak 40. éve indokol. A háromszéki évfordulós kezdeményezés azért is szerencsés volt és már is sikeresnek minősíthető, mert találkozott azokkal a spontán, tudatos és szervezett törekvésekkel, amelyek Benedek Eleket az erdélyi magyar megmaradás minta-emberének, példaértékűnek tartják, hisz 1921-re, amikor Budapestről hazatelepedett szülőfalujába, Kisbaconba, kétszázezernél több erdélyi hagyta el szülőföldjét, ezért is nevezik Benedek Eleket a Szembe jövő embernek.

Benedek Elek szülőfaluja, ahova visszatért: Kisbacon
Benedek Elek szülőfaluja, Kisbacon

Életének utolsó kilenc esztendejében azt a sorsot választotta, amely erdélyi magyar testvéreinek osztályrészéül jutott, a másodrendű állampolgári státussal járó megaláztatást, mellőzést, a szegénységet, s az új állam, az elnyomás brutalitásával szembeszállva, illetve „szembe cselekedve” irodalomszervezésben, a magyar szellemi mozgástér tágításában, az erdélyi gyermekirodalom, a népmese és a magyar mondavilág értékeinek közkinccsé tételében emlékezeteset, maradandót és magyarság megtartót alkotott.

Az idei hármas évforduló kezdeményezése és a kárpát-medencei magyar iskolai és kulturális intézmények ügypártolása, rendezvény kavalkádja között is kiemelkedő szellemi-művészi teljesítmény VáradiPéter Pál és Lőwey Lilla, Erdélyhez Benedek Elek-i hűséggel szövetkező szerzőpáros újabb képes-fotós irodalmi albuma, amelyet a Legnagyobb Székellyel, Orbán Balázzsal indított sorozat után azzal a szándékkal helyeznek könyvespolcainkra, hogy az ismeretszerzés és ismeretterjesztés csodáján túl ezt a szellemi örökséget a köztudatba építés mellett szívünkbe-lelkünkbe plántálják. Cselekvésre serkentő, tettekre ösztönző mintaképet, példaképet varázsoljanak elénk az erdélyi magyar megmaradás kátéjaként.

Az Emlékház sorsa létesítése óta (1969. május) engem felette érdekelt, ez volt ugyanis az első intézmény, amelynek bölcsőjénél a megyei kulturális élet vezetőjeként bábáskodhattam, azaz az Emlékház tematikai arcélének kialakításában – Flóra néni, Elek Apó legkisebbik leányának s a Benedek család kisbaconi leszármazottainak, Bardócz Júliának és Bardócz Dezsőnek hathatós közreműködésével – meghatározó szerepet vállalhattam.

Ötven évvel ezelőtt, amikor 1969. májusában a kisbaconi Benedek Elek Emlékházat felavattuk, a múlt századi második világégés után első alkalommal teremtettünk alkalmat arra, hogy Erdély magyar értelmisége és számos román meghívott, pártállástól, irodalami-művészeti irányzathoz vonzódástól függetlenül az erdővidéki kis faluban, a Benedek Elek létesítette és ápolta csodálatos parkban és emlékházban találkozhasson.

Az Emlékházhoz vezető óriásfenyő-sor
Az Emlékházhoz vezető óriásfenyő-sor

Elek apó, ha a kisbaconi portáról írt, a kúriával kezdte: A honfoglalás ezredik évfordulóján ásták a ház fundamentumát, 1898 tavaszán nagyapó s nannyó ott álldogáltak a verandán, várták a pesti fiút, a pesti menyasszonyt, az unokákat. (…) „Mai bankóban az én házamat – írja 1920-ban –félmillióra értékelik, de hordanák össze a világnak minden kincsét: nesze, ez mind a tied, add ide a házadat, nem adnám. Ebbe a házba be van falazva a lelkem, a téglákat, amelyeknek minden darabja egy-egy könyv, az én véremmel kevert mész ragasztja össze – nem, nem, ezt a házat csak elvenni lehet, megvenni nem”. A kúria után mindig a fák következnek: A ház előtt egy kis park: fenyőfacsoportok szerteszét mindenféle erdei fák, bokrok, itt-ott virágágyak. A fákat én ültettem, a virágokat Mária. Két-két fácska egymás mellett, széltében-hosszában arasznyi távolság, majd ha derékig nőnek élő sövény lesz belőlük. Aztán négy-öt lépésnyire egymástól megengedjük, hogy nagyra nőjön – nagyot, micsoda szép, micsoda sétaút lesz majd valamikor ez az út. (…) Nyár folyamán kétszer-háromszor kapáljuk, gyomláljuk s folyton öntözgetjük a gyermekfenyőket – kétezren vannak két sorban -, és bíztatjuk: nőjetek, nőjetek.”

a fenyők ágai között fészkelő szürkegé- fészkek
A fenyők ágai között fészkelő szürke gém

Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla szerzőpáros irodalmi fotóalbumában ezt a kisbaconi csodát örökíti meg. De nemcsak ezt, hanem tovább viszi, a mai szellemi élet közkincsévé teszi Benedek Elek nemes hagyatékát.

Folytatjuk…

2 thoughts on “Irodalmi fotóalbumok – Benedek Elek (2.)

  1. Benedek Elek-től érdemes elolvasni az Édes anyaföldem!-et. Nagyon nagy hatással volt rám. Annyira jól mesél, hogy szinte filmként láttam magam előtt.

    Sikerekben gazdag, boldog új évet kívánok mindenkinek!

  2. Kedves Szabolcs!
    A jelzett könyvben gazdag idézetanyag található az Édes anyaföldem c. Benedek-vallomásból.
    Köszönjük jelzését, remélem, sokan elolvassák az Ön által is kedvelt írást.
    Mi is kívánunk boldog új évet.
    Üdvözlettel: Lőwey Lilla

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .