Irodalmi fotóalbumok 8.

Tartalom

  1. rész (aktuális oldal)
  2. rész
  3. rész
  4. rész
  5. rész

 

A nagy székely mesemondó – Benedek Elek (1.)

150. születésnapja előtt tisztelegtünk az irodalmi fotóalbummal.

Az irodalmi fotóalbum borítója
Az irodalmi fotóalbum borítója

2009-ben emlékeztünk Elek apó születésének 150. és halálának 80. évére. Sorsa oly kerek, mint meséi: Kisbaconból indult, és itt is zárta le földi útját, gazdag örökségül hagyva számunkra a minden lelket megnyitó varázsszót: az igazság legyőzhetetlen kardját és az örök ifjúság forrását: a mesét. Benedek Elek szülőfaluja Erdővidék egyik legkisebb települése, de „Elek apó” naggyá tette nevét. A falu lakossága híven őrzi a nagy szülött emlékét, sokan tudják még ma is, hogy hol volt Elek apó ülőhelye az Isten házában.

Elek apó
Elek apó

Sok szép emlékünk volt róla az Erdővidék című albumunk gyűjtéséből, csupán az aktualitásokat kellett alaposan szemügyre vennünk. Ki más is állhatott ismét mellénk, mint Sylvester Lajos barátunk. Annak idején ő sokat tevékenykedett a „Mari-lak” emlékmúzeummá nemesítésében, nagy tudója volt a történteknek. Irodalmi fotóalbumunkban ezt a kisbaconi csodát szándékoztunk megörökíteni, s a mai szellemi élet közkincsévé tenni Benedek Elek nemes hagyatékát. Kevesen tették meg, amit ő, a szembejövő ember, aki Trianon után az Erdélyből menekülőkkel szemben visszatért a kisbaconi szülőföldre, mert bizonyos volt abban, hogy az emberveszteséget az anyanyelv szellemének erősítésével, a fölemelkedés felé való útmutatással lehet pótolni a Székelyföldön. Elindult kelet felé, visszaindult Erdélybe. 1969. április 20-án keletkezett Magyari Lajos verse: A szembejövő, alcíme: Benedek Elek arcképe 1921-ből. 40 évvel később, 2009. április 20-án ismét született Lajos tollából egy változata a költeménynek, kifejezetten a mi albumunk számára, amit a könyv hátsó borítóján jelentettünk meg. Címe szintén A szembejövő, alcíme: Benedek Elek örök emlékének. Ez a változat a jelen székelyei melletti kiállásról szól. Valódi izgalmat jelentett számomra a két költemény összevetése, de izgatottság vett erőt rajtam a Mari-lak felé közeledve, a hatalmas, „égig érő” fenyőfák között. Kerestem emlékét, itt-ott kis megkopott, versikéket tartalmazó táblácskát találtunk, Marcell fiához írt intelmeket, talán keze munkája volt. Öröm volt felfedezni életének mozzanatait, történeteit, mondáit, meséit, melyen nevelkedtem, s nevelkedtek gyermekeim, unokáim. Kedves történetemmé vált az Édes anyaföldem című műve, melyben számot adott származásáról, nemzetségéről, fölidézte szülei, nagyszülei alakját, felelevenítette a kisbaconi tündérkertet, saját gyerekkori önarcképét, melyből kibontakozott az erdélyi táj és a benne élő egyszerű nép világa.

Mari-lak építette Benedek Elek
Kisbacon – Mari-lak, építette Benedek Elek

Hihetetlen kedéllyel, mesélő közvetlenséggel, friss ábrázolókészséggel és a szeretet líraiságával teljesen elkápráztatott. Szívesen tanulmányoztuk a Cimbora történetét, mely oly sok örömöt adott számára, s melynek halálához is köze lehetett. Az Elek apó üzeni című rovatban közvetlen, családias hangon válaszolt a gyermeklevelek ezreire, tanácsot adott, buzdított, bátorított, a bajban együtt érzett velük, s mindenekelőtt nevelt: gyermeket, szülőt, emberségre, hazaszeretetre, jóságra, jó erkölcsre. Az erdélyi magyar irodalom ősz apostola, a nagy székely mesemondó 1929. augusztus 17-én, szombaton este szép csendesen visszaadta lelkét teremtőjének. A hetvenéves nagy magyar írónak, a gyermekek Elek apójának halálát szomorú epizód követte. A hűséges kísérőtárs, a kétségbeesett nagyasszony visszavonult szobájába, mikor a férjét a végzete elérte. Nem akarta őt túlélni, veronállal megmérgezte magát, hogy együtt költözzenek el ebből a világból. 2009. március 21-én, születésének 150. évében, életművéért posztumusz Magyar Örökség díjat kapott, melyet Kisbaconban élő dédunokája, a Benedek Elek Emlékház gondozója, Szabó Réka vett át. A szülőfalu a mai napig büszkén őrzi nagy szülötte emlékét, az évfordulóra csodálatos eseménysorozatot szerveztek, melynek keretében mi is bemutathattuk A nagy székely mesemondó című irodalmi fotóalbumunkat. Sylvester Lajos újságíró Háromszéken csatlakozott mellénk, újságcikkei megelőzték jövetelünket, illetve a jeles kisbaconi ünnepi napokat. Kisbaconba érkezésünket szép ősz napok kísérték, s felkerestük azokat az ismerősöket, akik a gyűjtőmunka során segítségünkre voltak. Meglátogattuk a település egyetlen működő malmát a Macskás-patakon, ahol a malom háziasszonya, Etelka néni igen lelkesen, szeretettel fogadott bennünket.  A bemutató előtt megkeresett az ünnepség helyszínén a kultúrházban, s igazi székely útravalót hozott a kenyér mellé: szalonnát, vöröshagymát, sőt, még frissen sütött pogácsát is kaptunk. Remek volt a hangulat, igazi mesealakokkal találkoztunk, mintha valamelyik Benedek Elek-meséből léptek volna ki, s váltak valósággá. Az ünnepség csúcspontja a szobrászművész Varga Mihály készíttette, padon ülő Benedek Elek-szobor avatása volt, melyet a gyermekek azonnal birtokba vettek. Másnap felhívott a Duna Tv egy munkatársa, akinek rögtönzött beszámolót kellett adnom élő adásban a remekül sikerült eseményről, a Benedek Elek-emlékünnepségről. Igazi élményekről tudtam beszámolni.

Varga Mihály szobrászművész munkája, a Benedek Elek-szobor, székely leánykákkal
Varga Mihály szobrászművész munkája, a Benedek Elek-szobor, ünneplő székely leánykákkal

Folytatjuk…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .