Irodalmi fotóalbumok – Orbán Balázs (3.)

Tartalom

  1. Orbán Balázs (1.)
  2. Orbán Balázs (2.)
  3. Orbán Balázs (3.) (aktuális oldal)
  4. Orbán Balázs (4.)
  5. Orbán Balázs (5.)
  6. Orbán Balázs (6.)

 

A legnagyobb székely – Orbán Balázs (3.)

Az Erdély – Székelyföld – A legnagyobb székely, Orbán Balázs című fotóalbumunkban a válogatott Orbán Balázs-fotókból is adtunk ízelítőt. Miután bejártuk a helyszíneket, ahol a „legnagyobb székely” is megfordult, összehasonlíthatóvá tettük az ő fotóit – az adott tájról – napjainkban készített képekkel. A fotók mellé kutató munkája ihlette romantikus, honszeretettel átitatott szövegéből készítünk válogatást. Így válik majd láthatóvá, hogy milyen mérhetetlen értékű volt az ő tevékenysége: lencsevégre kapott székelyföldi várak, épületek, falvak, templomok ma már csupán a Székelyföld leírásában láthatók, a valóságban az enyészet, a nemtörődömség, a hozzá nem értés martalékaivá váltak.

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, 1868 (Az I. kötet borítója)

A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból — ez a teljes címe Orbán Balázs hat kötetes nagy művének. Első kötete 1868-ban jelent meg. Pótkötete, Torda város és környéke csak 1889-ben.

Orbán Balázs munkássága történelmi értékű. Nem népregébe illő történetszemlélete miatt, hanem egyedülálló a gyönyörű anyag összegyűjtése, amiről találóan írta Kelemen Lajos: „… amellyel művelődéstörténetünket gazdagította…”  Több mint száz templomot és harangot, több száz szárnyasoltárt, mennyezetfestményt, kelyhet, poharat és hímzést mutatott be, jelentős részét ő fedezte fel. Időközben sok elpusztult és csak a Székelyföld leírásában maradt nyoma.

Mindaz az élmény, melyet utazásai közben szívott magába, későbbi életére erősen hatott: a márványpaloták Konstantinápolyban, Jeruzsálemben a kegyhelyek, Alexandriában a könyvtár s a gizehi piramisok. Kószált a görög szigetvilágban, megkönnyezte Marathon s a Thermopülai-szoros emlékét. Így búcsúzott el anyja hazájától, mielőtt apja hazájába visszatért: „Még egyszer felmentem az Ákropoliszba … hogy a nép dicsősége ezen templomában, a szabadság és a honszeretet oltáránál esküdjem neked örök hűséget, s annyi dicső példa látásánál tanuljak meg téged imádni, óh hazám! Szabadságodért örömest áldozom fel életemet, s neked szentelem magamat utolsó lehelletemig.”

A 12 éves hosszú és kényszerű távollét után itthon sajtó alá rendezte keleti utazásának anyagát.

1871-ben politikai pályára lépett szélső ellenzéki politikusként. A függetlenségi párt országgyűlési képviselője volt, 1870-1883 között Székelyke­resztúr és Berettyóújfalu választókerületi képviselőjeként tevékenykedett.

Élete fő műve a Székelyföld leírása című, felbecsülhetetlen értékű monográfiája, mely bemutatja a Székelyföld fekvését, legendás hegycsúcsait, fennsíkjait, különleges szikla-alakzatait, az őket elválasztó folyók völgyeit, festői szorosait, falvait, a múlt emlékeit, legendáit, a nép életét, hétköznapjait és ünnepeit.

 

A Tordai-hasadék, Orbán Balázs fotója
A Tordai-hasadék, Orbán Balázs fotója (Az 1860-as évekből)

Előkészületi munkálatai alatt 520 székely községet járt be. Miközben várromok, eltűnt falvak nyomait kutatta, feljegyzéseket, vázlatrajzokat készített, beleásta magát a fotográfia alapjaiba. Útirajzait kibővítette a portré- és természetfotók remekeivel.

A Tordai-hasadék, Váradi Péter Pál fotója
A Tordai-hasadék, Váradi Péter Pál fotója 2007-ből

Forrásér­tékű munkáját etnográfiai és históriai szempontból egyaránt számotte­vőnek ítélték. Benne még addig nem közölt történeti adatokat adott köz­re. Munkájának frissességét és üdeségét leírásának biztonsága szolgál­tatta.

A munkában Ortutay Gyula a néprajz romantikus hőskorának legjelentő­sebb művét látta, melyet Jókai Mór hét legkedvesebb könyve közé sorolt.

A kötetben megtalálható az egész székely etnikum jellemzése, a székely életmenetel, a küzdelmek és a szokások. Jelentősek a könyvben találha­tó népmesék és a 356 fénykép-illusztráció.

A 2008-ban megjelent fotóalbumunk célja Orbán Balázs emberi és alkotói nagyságának bemutatása, a Székelyföld leírásának és készített fotóinak összehasonlító méltatása, tisztelgés a „legnagyobb székely” születésének 180. évfordulója előtt. Mindezzel a magyar (erdélyi) kultúra szellemi örökségének egy újabb szeletét kívántuk átmenteni, mely az egész magyarságot szolgálja.

A Haller-kastély, Kerelőszentpál, 1960-as évek eleje
A Haller-kastély – Kerelőszentpál, Orbán Balázs felvétele az 1860-as évek elején
A Haller-kastély romjai, 2007 Váradi Péter Pál fotója
A Haller-kastély romjai – Kerelőszentpál, 2007 (Váradi Péter Pál fotója)

Kapcsolódó fotóalbum: A legnagyobb székely – Orbán Balázs

Folytatjuk…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .