Irodalmi fotóalbumok – Dsida Jenő (1.)

Tartalom

  1. Erdély – Magyar Zsoltár – Dsida Jenő (1.) (aktuális oldal)
  2. Erdély – Magyar Zsoltár – Dsida Jenő (2.)
  3. Erdély – Magyar Zsoltár – Dsida Jenő (3.)

 

Erdély – Magyar Zsoltár – Dsida Jenő (1.)

Dsida Jenő rövid életével és tartalmas munkásságával, gyönyörű költészetével ismerkedtünk, hogy a Magyar Zsoltár című irodalmi fotóalbumunk a 2015-ös Ünnepi Könyvhétre elkészülhessen. Többször megfordultunk Szatmárnémetiben, a költő szülővárosában. Toroczkay Sándor tanárbarátunk kísért végig az utcákon, tereken, felhívta figyelmünket a fontosabb épületekre. Mindent megmutatott, ami Dsidára emlékeztet a városban. Még januárban, a Magyar Kultúra Napján rendezett budapesti Reményik-esten személyesen megismertük Muzsnay Árpit, aki mindent tud Dsida Jenőről. Születésének, keresztelésének kalandos körülményeit, a szülők romantikus házasságkötését, a gyermek Dsida életkörülményeit, s a költővé válás izgalmas időszakát. Amikor ismét a költő szülővárosában jártunk, Árpi foglalt nekünk szállást abban a középiskolai bentlakásban, mely egykor a Dsida-család otthona volt. Ugyanabban a szobában laktunk gyűjtőmunkánk idején, mely az ő lakásuk része volt. Istenem, ha a falak beszélni tudnának!

Szatmárnémeti, középiskolai kollégium. A Dsida-család egykori otthonának ablakai az emeleten
Szatmárnémeti, a Dsida-család egykori otthonának ablakai az emeleten. Ma középiskolai kollégium.

Este feljött a szobánkba Árpi és Sándor, sokat beszélgettünk a költőről, a szatmárnémetiben töltött időszakáról. Árpi mesélte, hogy ő még beszélhetett Mercz Vali nénivel, akinek Dsida középiskolás diákként éjjeli zenét adott. Csinos fiú lévén bőven volt leány a városban, akik szívesen udvaroltattak maguknak vele. Sok apró mozzanatot ismertük meg a Cimborával, s főleg Benedek Elekkel kapcsolatos szatmári eseményekből. Elek apó sokszor megfordult a városban, mivel itt volt a gyermeklap kiadóhivatala. Igen meghitt viszony alakult ki közöttük, a szatmári lapok beszámoltak egy színjátszó bemutatóról, mely Benedek Eleknek igen tetszett, főleg Dsida játékát dicsérte. Kolozsváron is követtük a költő nyomdokait, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője állt itt mellénk. Napokon keresztül róttuk a város utcáit, tereit, szerkesztőségeit, ahol megfordult a költő. Zsolt nem csupán kiváló helyismerő, sokat tudott a rég történt dolgokról is. Jártunk a Fürdő utcai lakásban, ahova költözött a család, hogy kövessék beteg fiukat az egyetemi felvétel után.

Kolozsvár, Fürdő u. 28. Ebben a házban élt a Dsida-család
Kolozsvár, Fürdő u. 28. Ebben a házban élt a Dsida-család

A legszebb benyomást a gyönyörű Sétatér felfedezése tette ránk, az itteni gyönyörű fák alatt születtek legszebb versei, többek közt a Psalmus Hungarikus. Muzsnay Árpi írta a könyv ajánlását, aki tökéletesen átérezte a mi szándékunkat a Dsidáról szóló könyvünkkel kapcsolatban: „Úgy érzem: a kötet szerzőit mélyen megihlette Dsida halhatatlan Psalmus Hungaricusa. Értik és értetni tudják a költő szándékát. Dsidához hasonlóan maguk mellé ültetik a Kárpát-medencében és a nagyvilágban szétszórt magyarságot, s a maradandó remekműveket alkotó költő segítségével mindannyiunkról és mindannyiunkhoz szólnak.”

Kolozsvár, Sétatér. A Psalmus Hungaricus születésének helyszíne
Kolozsvár, Sétatér. A Psalmus Hungaricus születésének helyszíne

A Magyar Zsoltár első bemutatója Szatmárnémetiben volt, velünk jött Láng Gusztáv tanár úr, irodalomtörténész, aki nagy Dsida-kutató hírében áll. Ő volt a lektorunk, az előszóírónk, nagy-nagy segítőnk, akitől a Dsida-család archív fotóit is megkaptuk. A bemutató gyönyörű volt, a Püspöki Palota dísztermében került megrendezésre. Schönberger Jenő megyéspüspök tartotta az üdvözlőbeszédet, majd Láng Gusztáv: A hazatérő Dsida című előadása következett. Igen nagy sikert aratott műsorunk a szülővárosban, különösen Andrea tolmácsolásában elhangzó Psalmus Hungaricus nyerte meg a közönség tetszését.

Szatmárnémeti, Püspöki Palota
Szatmárnémeti, Püspöki Palota

Dsida költeményei különös hatást értek el bennünk. Egy-egy gondolata úgy hatalmába kerít, hogy el sem tudjuk képzelni: van az övénél szebb, finomabb, tökéletesebb költészet. Ez a szelíd poéta megtanít gazdag lelki életű, gyengéd embernek lenni. Szívvel és tiszta lélekkel írt, versei gazdag tárházát mutatják a szülők, az édesapa és az édesanya iránti feltétlen, ragaszkodó szeretetének, az öccséhez fűződő játékos, de felelősségteljes pajkosságnak, a barátok, költőtársak iránti tisztelő szeretetnek. Mindemellett az őszinte, tiszta szerelem, a szeretett kedves felé való elkötelezettség, a legbensőbb érzések nyílt megvallása is jellemzi költészetét. Ugyanakkor, ő a Psalmus Hungaricus, a Magyar Zsoltár csodálatos, egyedi gondolatainak megfogalmazója is: harcos stílusban, biblikus példázatossággal, költői alázattal tett hitet a magyarság szószólójaként, bátorsággal állt ki a veszélyeztetett nemzeti lét mellett. Nemzettársai voltak legfontosabbak számára, akiket így szólított meg: „… népem, te szent, te kárhozott, te drága!”

15.A Hildegarda-templom és ferences kolostor, Szent Erzsébet szobrával
A Hildegarda-templom és ferences kolostor, Szent Erzsébet szobrával, Szatmárnémeti

A megmaradó hittel, mindenható bátorsággal, szépségesen bús mosolygással alkotó költő, 1907. május 17-én látta meg a napvilágot Szatmárnémetiben. Édesapja, Dsida Aladár, mérnökkari tiszt volt, az osztrák-magyar közös hadsereg műszaki alakulatánál, édesanyja, Csengeri Tóth Margit, Beregszászon élt. A város volt megismerkedésük helyszíne, itt szerettek egymásba, s kötöttek regényes körülmények között házasságot. Életüket és szokásaikat az egyház tanításaihoz és vallási szükségleteikhez igazították, a kis Jenő számára életre szóló élményt jelentett a családi környezet, a szülők ölelő szeretete, vallásossága. Így imádkozott a Hálaadás című versében:

Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad.
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.

 

Kapcsolódó fotóalbumunk: Erdély – Magyar zsoltár – Dsida Jenő (2015)

Folytatjuk…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .