Irodalmi fotóalbumok – Reményik Sándor (1.)

Tartalom

  1. Erdély – Székelyföld – Csendes csodák (1.) (aktuális oldal)
  2. Erdély – Székelyföld – Csendes csodák (2.)
  3. Erdély – Székelyföld – Csendes csodák (3.)
  4. Erdély – Székelyföld – Csendes csodák (4.)

 

Erdély – Székelyföld – Csendes csodák (1.)

Reményik Sándor életének tanulmányozásából is több mindent megtudtunk a Déli-Kárpátok lélegzetelállító csúcsairól, mivel párhuzamosan készült a Csendes csodák című irodalmi fotóalbumunk, mely a költő munkásságát, gyönyörű költeményeit, a Déli-Kárpátokhoz való vonzódását is bemutatta. Jártunk Szebeniharosban, ahol Reményik Lám Béla barátjával oly sokszor gyógyította zaklatott lelkét. Néztem a tájat, s közben a Szabadság allegorikus alakját véltem felfedezni, ahogy annak idején megjelent az elragadtatott költői látomásban. Himnusz a csúcsokon az ő költészete, de még ennél is több. Tőle kaptam a szitáló, halk sziromcsodákat, azt a csendes csodát is, mely Kolozsvár felé vezető utunkon minket is ért: a fekete felleg borította város felett egyszer csak megjelentek a felhőkből kibontakozó fénycsóvák, s bearanyozták vele a költő szülővárosát:

 

Csendes csodák Kolozsvár felett
Csendes csodák Kolozsvár felett

De csoda volt a barátsága is Áprily Lajossal, az egymás iránti szeretet és megbecsülés valósága. Boldogság, öröm volt minden pillanata a róla készült könyv készítésének. Nem beszélve barátsággá nemesült kapcsolatunkról Dávid Gyula irodalomtörténésszel, aki önzetlen segítséget nyújtott már az Áprily-könyv készítésekor, s azóta mindig, akármelyik költőóriásról volt is szó, sokat segített nekünk. Bejártuk Reményik kedvenc tartózkodási helyét Borbereken, láttuk Az utolsó ház című költeményének helyszínét, mely ma már Emlékház. Rá gondoltunk az Ördög-szorosban, az Ünőkőnél, a Régi határkő közelében, és Brassó városában is, ahol az Elpártolt liliomszál írásának élménye érte. Amikor a könyvet Brassóban bemutattuk, Raduch Zsolt evangélikus lelkészbarátunk mesélte az Elpártolt liliomszál keletkezési körülményeit. Egy olyan esküvőre volt hivatalos Reményik Sándor, ahol jelen volt Zsolt édesapja is. Tőle ered a történet, miszerint a magyar menyasszony és román vőlegény frigye mélységesen bántotta Reményik Sándor lelkét. Szomorú volt, magába roskadt. Ekkor fogalmazódott meg benne a „liliomszál, liliomszál, idegenhez mért hajoltál” gondolata. S mennyire elszomorító a folytatás: „Ha magod lesz: drága gyermek, / Nem tanul liliomnyelvet.” A nemzetéért, a magyarságért való aggódás végighúzódott egész életén. A Csendes csodák bemutatója valóságos diadalmenet volt. Lélekemelő irodalmi estek követték egymást, különösen a budapesti előadásunk vonzotta a nagyszámú közönséget. A következő év januárjában a Magyar Kultúra Napját is Reményik költészetével köszöntöttük.

Himnusz a csúcsokon
Himnusz a csúcsokon

Kapcsolódó fotóalbum: Csendes csodák – Reményik Sándor

Folytatás…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .