Irodalmi fotóalbumok – Nyirő József (3.)

Tartalom

  1. Erdély – Székelyföld – A Székely Apostol – Nyirő József (1.)
  2. Erdély – Székelyföld – A Székely Apostol – Nyirő József (2.)
  3. Erdély – Székelyföld – A Székely Apostol – Nyirő József (3.) (aktuális oldal)

 

Erdély – Székelyföld – A Székely Apostol – Nyirő József (3.)

…a 2. rész folytatása…

Nyirő József Alsórákosról küldte írásait a Keleti Újságnak. Vezércikkek helyett az 1933-as Uz Bence fejezeteit közölte a Keleti Újság mellékleteként. A híres tréfacsináló Bence túljárt az úri vadászoknak, az állam embereinek eszén, kalandor vállalkozásokba kezdett. Emellett szép emberi tulajdonságok hordozója volt: hatalmas fizikai erő, életrevalóság, tréfálkozó kedv, a szegényekkel való együttérzés, segítőkészség jellemezte. A híres tréfacsináló Bence túljárt az úri vadászoknak, az állam embereinek eszén, kalandor vállalkozásokba kezdett, keresztet ácsolt, sőt imádkozni tanította a medvét. A regényhős szép emberi tulajdonságok hordozója is: hatalmas fizikai erő, életrevalóság, tréfálkozó kedv, a szegényekkel való együttérzés, segítőkészség jellemzi. A főszereplőben az író a székely nemzetideált festette meg, azon vonásokat emelte ki, amilyennek népét látni szerette volna.

Tanyavilág, Székelyvarság
Tanyavilág, Székelyvarság

A Székelyudvarhelyhez közeli székelyvarsági tanyavilágban az idősebbek tudni vélik, hogy Nyirő József a Bagzos elnevezésű tanyacsoportban élő Pál Sári Dénesről (1882-1962) mintázta Uz Bence alakját. Pál Sári Dénes a régi időkben vadőr volt, aztán utász, útkarbantartó, halász, vadász, madarász, végül Székelyvarság szabómestere. 1933-ban Nyirő József a Júlia szép leány című balladajátékának székelyudvarhelyi előadásához ő készítette a jól szabott, abaposztó székelyharisnyákat. Így találhatott egymásra író és hőse, a regény helyszínül pedig az Uz és a Bence-patak találkozása feletti (csíkszentgyörgyi) erdőségek szolgáltak.

A harmincas évek derekán elkészült a Székelyudvarhelyen épített ház, itt teremtett otthont családjának. Nyirő József úgy gondolta, hogy a gyermekei megfelelő iskoláztatása érdekében Székelyudvarhelyen kell a családnak letelepednie. Szombatfalván, a ma az író nevét viselő utcácskában, az 5-ös házszám alatt bújik meg az udvarhelyi műemlékek közé sorolt Nyirő-villa. A ház, amelyben családjával mindössze öt esztendeig, 1936 és 1941 között élt, meghatározó volt életében.

A Nyirő-villa, Székelyudvarhely
A Nyirő-villa, Székelyudvarhely

Boldogan költözött ide, hiszen gyermekkori emlékek sora kötötte a székely anyavároshoz. Itt töltötte serdülőkorát a Küküllő partján, 1899 és 1907 között volt a Római Katolikus Főgimázium tanulója. Így férfikora egy részét is a Budvár, a Csicser, a Szarkakő, a Botos utca vonzáskörében élhette le. Szívesen tartózkodott az emeleten kialakított dolgozószobában: ha kitekintett az ablakon, a Hargita csúcsait látta.

A székelység sorsáért szüntelenül aggódó író korábbi lendülete 1940 szeptemberében, az átmeneti magyar időszakban visszatért. Rokonszenvvel tekintett Horthy Miklósra, Teleki Pálra, elsiratta Horthy Istvánt, a szélsőségességtől azonban tartózkodott. A filmművészetben is elévülhetetlen érdemek szerzett, ennek kimagasló alkotása a Szőts Istvánnal közösen írt Emberek a havason című forgatókönyv, majd a novellákból összeállított film. Sikere olyan óriási, hogy még az olasz neorealista filmművészetre is hatással volt, 1942-ben díjat nyert a velencei Biennálén, pedig szerepeit nem hírességek, hanem egyszerű, helybéli székely emberek alakították.

lelkemet vidd haza a házsongárdi vagy az udvarhelyi temetőbe, vagy terítsd le az áldott földön, hogy attól is nőjön a fű, szebbüljön a világ...
“…lelkemet vidd haza …, vagy terítsd le az áldott földön, hogy attól is nőjön a fű, szebbüljön a világ…” (Nyirő József)

1940. október 24-én Kolozsváron, a Mátyás király Diákotthonban Horthy Miklós a Corvin-koszorú kitüntetéssel ismerte el munkásságát, helytállását. 1941-ben erdélyi képviselőként Budapestre költözött, ahol a Magyar Erő című hazafias, háborús, képes hetilapot szerkesztette.

1945 márciusában a parlamenti különvonattal, mint esküjéhez hű képviselő, a képviselőtársaival emigrált Ausztriába, ahol esküjéhez híven továbbra is tagja maradt, népének szolgálatában az emigrált parlamentnek. Még ebben az évben Németországba menekült.

1950-ben engedélyt kapott a spanyol kormánytól és Madridba költözött a hűséges társsal, Bedő Ilonával. A Spanyol Nemzeti Rádió 1949-ben megindított magyar adásának munkatársa lett.

Emigrációban születtek az 1950-ben megjelent A zöld csillag és az 1951-es dátumot viselő Íme, az emberek című regényei, melyekben Nyirő részletesen feldolgozta a menekülttáborban szerzett élményeit. Küzdelem a halállal című utolsó írásában a szülőföldje iránti nosztalgiáját írta meg.

Később a Madridtól 50 km-re lévő El-Escorialba, a hegyek lábához költöztek. 1953-ban már nagy beteg, a tüdejével és a szívével is baj volt. Szeptember elején beszállították a madridi kórházba, ahol október 16-án, felesége jelenlétében halt meg.

Nyirő József utolsó szavaival a magyarokhoz szólt felesége érdekében: Kérlek téged népem, hogy ne feledkezz meg szegény, öreg, árva, elhagyatott Donna Helénáról, ki infinitivusban beszéli a spanyol nyelvet, és utánam is küldjetek egy kurta, futó Miatyánkot… Bizony nagyon elfeledkeztek Bedő Ilonáról, Donna Helénáról… Szegénységben, szeretteitől távol s elfeledve Marosvásárhelyen, egy szociális otthonban halt meg. Sírja a Marosvásárhelyi temetőben található…

Sírja a Marosvásárhelyi temetőben található...
Bedő Ilona sírja a marosvásárhelyi temetőben

Végső fohásza is a magyarságért való aggodalmát tükrözi:

Tégy velem, amit jónak látsz, de áldd meg ezeket a magyarokat és minden magyarokat, fizess nekik bőségesen, mindig rajtuk és sorsukon legyen a szemed, vezesd vissza újra szép Magyarországba, az örömnek és békességnek elveszett világába s mondd meg a búzának, hogy kétszeresre nőjön számukra, tanítsd meg a madarat nekik dalolni, törüld le a pusztulás, szenvedés és halál ítéletét a homlokukról, ne engedj egyet is elveszni közülük, aranyként csengjen a drága anyanyelv ajkukon, virágozzanak ki nagy magyar erények, és erdők fái, szünjön meg minden igaztalanság és áldás fakadjon számunkra minden elejtett vércseppből és verejtékből. Értük legyen minden gyötrődésem, és elviselni négy embernek is sok szenvedésem… Ha testemet nem is, de legalább lelkemet vidd haza a házsongárdi vagy az udvarhelyi temetőbe, vagy terítsd le az áldott földön, hogy attól is nőjön a fű, szebbüljön a világ…    

Nyirő József hazatért. Mert Nyírő József velünk van. Mert a szívünkbe zártuk és székely anyaföldje is magához fogja ölelni.
“…Nyirő József hazatért, velünk van.
Mert a szívünkbe zártuk és székely anyaföldje is magához fogja ölelni….” (Kövér László)

Kapcsolódó fotóalbumunk: A Székely Apostol – Nyirő József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .