Tartalom
- Erdély – Székelyföld – A Székely Apostol – Nyirő József (1.) (aktuális oldal)
- Erdély – Székelyföld – A Székely Apostol – Nyirő József (2.)
- Erdély – Székelyföld – A Székely Apostol – Nyirő József (3.)
Erdély – Székelyföld – A Székely Apostol – Nyirő József (1.)
Nyirő József életéből kiragadott képekkel az irodalmi fotóalbum ízelítőt ad egy küzdelmekkel és emberi helytállással megélt sorsból. A költő munkásságáról szóló tanulmánnyal, írásaiból ollózott történetekkel és színes fotókkal mutatjuk be a Székely Apostol életét, küzdelmeit, halálát és hazatérését.
Kövér László Nyirő József hazatér c. írását is tartalmazza a kötet, mely elhangzott Székelyudvarhelyen, 2012 pünkösdjén.
Előszó: Lukács Csaba újságíró
Ajánlás: Takaró Mihály irodalomtörténész
2012. május 24-én indultunk Erdélybe, hogy jelen lehessünk Nyirő József hamvainak a székelyudvarhelyi elhelyezésénél. A Székelyföldről, a székely népről szívet-lelket gyönyörködtető, szívszorító vallomások gyöngyöztek ki az ő tollából. Írásaiban elénk tárja a székely nép csalódások és megpróbáltatások ellenére is töretlen és törhetetlen hitét. Azt kérte Istentől utolsó kívánságként: „Ha testemet nem is, de legalább lelkemet vidd haza a házsongárdi vagy az udvarhelyi temetőbe, vagy terítsd le az áldott földön”. Terveztük egy róla szóló irodalmi fotóalbum elkészítését, ahhoz kellettek a helyszíni fotók. A határon gondjaink adódtak, ugyanis a kocsiban velünk volt néhány Áprily-kötet, amit indulásunk előtt hoztunk el a nyomdából. A határőrnek szöget ütött a fejébe a könyv látványa, el is vitte tanulmányozásra. Szerencsénk volt, kis tanakodás után tovább engedtek bennünket. Igen hosszú kocsisor gyűlt össze a határon. Minden kocsit átvizsgáltak, azt hallottuk, a tervezett Nyirő-temetéssel kapcsolatos a kutakodás. A szombati csíksomlyói búcsún a megszokottnál is többen voltunk, sokan a pünkösdvasárnapi Nyirő hamvaitól való búcsúvétel reményében érkeztek. Alig vártuk a tervezett eseményt, de a hatalom közbeszólt. A temetésből nem lett semmi. Ám az ünnepséget nem tudták megakadályozni. A zuhogó eső ellenére szép számmal gyűltünk össze, pedig a Csíkszeredából Udvarhely felé tartó autókat eltérítették, nem engedték be a városba, nem vehettek részt a rendezvényen. Lélekemelő volt a búcsú Nyirő Józseftől.
Csak álltunk ott az esernyő-erdő alatt emelkedett lélekkel, miközben hallgattuk az egymás után következő emlékező beszédeket, a gyermekek táncait, dalait, a fiatalok színjátszását. Kövér László, az Országgyűlés elnöke búcsúbeszédében ecsetelte, miért is nem engedik eltemetni a román hatóságok a költő hazahozott hamvait, eltemetni a hazai földbe, ahova vágyott. Majd így szólt: „Székelyföldön az új Nyirő Józsefek felnövőben vannak. Lehet, hogy ma már itt vannak, a velünk együtt lévő székelyruhás gyerekek között. Ők majd megírják az utókornak, milyen volt az a világ, amikor a Székely Apostol hazatért.” Mintha előre megérezte volna ezeket az eseményeket az író. Az Íme, az emberek című írásában így fogalmazta meg mindazt, ami Székelyudvarhelyen a szemünk láttára megvalósult: „Mi ez? Ejnye, be furcsa temetés! Elöl hozzák a keresztet az elhunyt nevével és képével, koszorúsan. Utána rendes temetési menet, pappal, gyászolókkal. Csak a koporsó és a halott hiányzik. De éppúgy gyászolnak, mintha valóságos holttestet vinnének. Jelképes temetés…” Hamvai hazahozatalának gondolata 2004-ben merült fel először, amikor a székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában felavatták első köztéri szobrát, de az elképzelések meghiúsultak. Lukács Csabától megtudtuk, hogy 2012. áprilisában a magyar Országgyűlés kérésére a madridi magyar nagykövetség kérte a sír feltárását, s a hamvak Budapestre kerültek.
Újratemetését a Magyar Országgyűlés Hivatala szervezte, a Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal karöltve. A három embernek is sok szenvedést átélő író, aki 60 esztendeje fejezte be földi futását, sorsával, egyházával megbékélve hunyta le szemét, egyetlen megmaradt vággyal a szívében: ha teste nem is, legalább a lelke nyugodjék otthoni földben. Mi akkor is, most is úgy éreztük, örökre itt van velünk. Végigjártuk munkásságának, életének állomásait, elolvastuk regényeit. Teljesen elvarázsolt bennünket az élete, a székelyekért, a székelyekről írt csodálatos gondolatai. Különösen megkapó volt az Isten igájában című regénye, melyben pályakezdését, pappá válásának történetét, házasságkötését, s az egyházból való kiválását írta meg. A regény helyszíneit is felkerestük. Kedves emlékeink közé tartozik Kide, ahol meghatározó élményeket élt át. A könyv Előszavában Lukács Csaba részletesen beszámolt az író hamvainak hazahozataláról, az exhumálás körülményeiről. Az Ajánlást Takaró Mihály irodalomtörténész vállalta fel, míg a lektorálást Medvigy Endre irodalomtörténésznek köszönhettük. Elkészültünk a Székely Apostol című irodalmi fotóalbummal a 60. évfordulóra. 2013. július 28-án, 13 órakor a szülőfaluban, Székelyzsombor katolikus templomában összegyűlt ünneplő közönségnek mutattuk be először. A közönség soraiban természetesen megjelentek hűséges barátaink, érdeklődőink. Minket nem zavart ugyan, de a templom előtt milicisták hada „őrizte” a templombelső békéjét.
Kapcsolódó fotóalbum: A Székely Apostol – Nyirő József (2013)