Irodalmi fotóalbumok 18.

Tartalom

  1. SZAVAK VÁNDORKÖSZÖRŰSE – Kányádi Sándor (1.) (aktuális oldal)
  2. SZAVAK VÁNDORKÖSZÖRŰSE – Kányádi Sándor (2.)
  3. SZAVAK VÁNDORKÖSZÖRŰSE – Kányádi Sándor (3.)
  4. SZAVAK VÁNDORKÖSZÖRŰSE – Kányádi Sándor (4.)
  5. SZAVAK VÁNDORKÖSZÖRŰSE – Kányádi Sándor (5.)

 

SZAVAK VÁNDORKÖSZÖRŰSE  – Kányádi Sándor (1.)

Előhang

vannak vidékek gyönyörű
tájak ahol a keserű
számban édessé ízesül
vannak vidékek legbelül
szavak sarjadnak rétjein
gyopárként sziklás bércein
szavak kapaszkodnak szavak
véremmel rokon a patak
szívemmel rokon a patak
szívemben csörgedez csobog
télen hogy védjem befagyok
páncélom alatt cincogat
jeget-pengető hangokat
tavaszok nyarak őszeim
maradékaim s őseim
vannak vidékek viselem
akár a bőrt a testemen
meggyötörten is gyönyörű
tájak ahol a keserű
számban édessé ízesül
vannak vidékek legbelül

Hólepte Hargita
Hólepte Hargita

Élményekkel teli tíz napot töltöttünk együtt 2011 januárjában Kányádi Sándorral, szerettük volna az ő Székelyföldjét bemutatni. Már előző év novemberében is együtt voltunk a Marosvásárhelyi Könyvnapokon, s most adódott az alkalom: a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár meghívására Háromszéken töltötte a Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett közönségtalálkozó-sorozatot. Minden helyszínre mi vittük el, kísértük őt a rendezvényekre. Igazi élmény volt számunka az együttlét. Útközben egyfolytában mesélt, szinte magunk előtt láttuk a lovakat legeltető kisgyermeket, az édesapjával együtt töltött estéket, ahol a könyv volt a legértékesebb jószág, Nagygalambfalvát, a világközepét, melyben megszólalt a szülőföld szeretete. Kérdeztük, mi lehetne a róla szóló könyv címe, amire azt válaszolta: „A szavak vándorköszörűse vagyok, elkopott névszókat, kicsorbult igéket élezek”. Így lett legújabb irodalmi fotóalbumunk címe a Szavak vándorköszörűse.

 

A közös körút egy meghitt pillanata: Kányádi Sándor dedikál.
A közös körút egy meghitt pillanata: Kányádi Sándor dedikál.

Ezzel a címmel készült a plakát is, felhívás a közönségtalálkozókra, ahol zsúfolásig megtelt templomok, iskolák, könyvtárak fogadták őt. Gyönyörű találkozók voltak ezek, mi is rengeteget épültünk, töltekeztünk belőle. Elmesélte, hogy édesapja a háborúban Borszéken megsebesült, s Veszprémben ápolták, ahol meglátogatta a beteg katonákat Mindszenty József bíboros. Megtaláltuk a Veszprémi Hírlap 1944. november 19-i számát, mely beszámolt arról, hogyan vigasztalta a bíboros Kányádi Miklóst, az ágya szélén ülve: „Kányádi Miklós bajtárs, kívánom, hogy sebe mielőbb begyógyuljon, hogy aztán a keblére ölelhesse azokat, akik számára a legtöbbet…mindent jelentenek.”  Utunk során sokat mesélt édesapjáról, aki igazi példaképpé vált a számára. Szinte minden időben felidézi kedves alakját, megjelenését, apróbb szokásait. Elvesztése után, a gyász okozta mély megrendülésének időszakában a kettejük viszonya még mélyebbnek, még emberibbnek, bensőségesebbnek, meghittebbnek tűnt számára. Büszkén mesélt Elek apó kútjáról, mely az ő elképzelése nyomán született, először Budapesten, az I. kerületben állították fel, ahol Kányádi Sándor díszpolgárként vállalta magára annak elkészíttetését. Azóta már Sopronban, Székelyudvarhelyen és Nagykovácsiban is birtokba vehették a gyermekek a mesemondó Benedek Elek kútját, s sorban jelentkeznek magyarországi és székelyföldi települések, hogy felállíthassák Elek apó emlékére – Kányádi Sándor támogató jóváhagyásával a legendás kutat.

 

Elek apó kútja mellett, Székelyudvarhely
Kányádi Sándor Elek apó kútja mellett, Székelyudvarhelyen

Különös kegyeltjei voltunk a sorsnak, hogy együtt barangolhattunk vele kedves szülőföldjén, a székelyföldi tájakon, a háromszéki havasok településein, a marosvásárhelyi könyvünnepen, a gyermekolvasó-találkozókon, a székelyudvarhelyi utcákon, Elek apó kútjánál, a Cekend-tetőn, ahova székely repülőteret álmodott, Hargitafürdő ösvényein, ahol „valaki jár a fák hegyén”. Közös székelyföldi kirándulásaink után sokat beszélgettünk még Attila úti lakásának nappalijában, mely teljesen megegyezik a volt kolozsvári lakás nappalijának berendezésével. Sokszor vittünk tőle üzenetet, ajándékot Nagygalambfalvára, szeretett húgához, a szerény, kedves Róza nénihez, akit szintén a szívünkbe zártunk.

Közös úton Lőwey Lilla Kányádi Sándorral
Közös úton: Lőwey Lilla Kányádi Sándorral

Kapcsolódó fotóalbumunk: Szavak vándorköszörűse – Kányádi Sándor

Folytatjuk…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .