Irodalmi fotóalbumok – Tamási Áron (3.)

Tartalom

  1. Törzsében székely volt – Tamási Áron (1.)
  2. Törzsében székely volt – Tamási Áron (2.)
  3. Törzsében székely volt – Tamási Áron (3.) (aktuális oldal)
  4. Törzsében székely volt – Tamási Áron (4.)
  5. Törzsében székely volt – Tamási Áron (5.)

 

Törzsében székely volt – Tamási Áron (3.)

Az előző rész folytatása…

Itt ringott tehát a bölcsője az 1897 szeptemberének 19. napján született gyermeknek, akinek édesapja, Tamási Dénes, a János nevet adta. Az édesanya, Fancsali Márta azonban aggódott eme névválasztás miatt, ő azt szerette volna, hogy kereszteljék Áronnak. Volt ugyanis Márton nagyapának egy Áron nevű pap öccse, aki akkor már kanonok volt Gyulafehérvárott, s aki istápolta a családot, de még a falut is. „… Ebben az egyetértésben aztán kézhez vettek engem, s nemcsak Áronnak kereszteltek, hanem az is maradt rajtam. Ebben a tekintetben csak annyi változást szenvedtem el, hogy kicsi koromban, úgy a gimnáziumba vonulásomig, a pajtások és kedvező idegenek Árkónak is mondtak. Ma sem tudom, hogy miért, de Árkó nem szerettem soha lenni, de sokra nem is ment velem senki, aki úgy szólított engem…”

Ki gondolhatta volna a névadás körüli hercehurcában, hogy ő lesz az, aki messze földre elviszi a kis székely falu hírét. Repítette bizony Tamási Áron Farkaslaka nevét a magaslatokig, s a település származási legendáját oly meseszerűen tárta elénk. A hagyomány szerint a sziklaűrt lakó Nagy Ferenc fiai (Péter és Pál) lehúzódtak a Gordon hegy oldalából, s megalapították a falvakat: Péterfalvát, a mai Farkaslaka elődjét és Pálfalvát a Firtos oldalában. Ha megállunk Tamási Áron keresztelőjének isteni helyén: Farkaslaka karcsú templomának háttal, az emelkedőn, tekintetünk végigpásztázhatja e tündérvilágot, az „angyali falut”, majd a színpompás kaszálókat követve az előző település hajdani helyszínén, a Gordon magaslatán nyugodhat meg pillantásunk. „…Nem tudom, hogy honnét származik a név; csak annyit tudok, hogy nekem emlékezetes és hogy a neve aggodalmas. … Gordon tartja hóna alatt a falu származási legendáját. Az első szállás ugyanis … itt húzódott meg a Gordon alatt a hegy oldalában, egy hatalmas szikla alatt ma is tátong egy óriási barlang…”

Tamási Áron első iskolája felújítva
Tamási Áron első iskolája felújítva

A templomudvar bal oldalán áll Farkaslaka első, 1785-ben létesült elemi iskolája, melyben a kis Áron 1904 és 1910 között lelkébe fogadta a fényt, melynek első sugarai félelmet hoztak: „… kívántam a tudomány baglyának karmai közé kerülni, de féltem is attól, hogy én nem tudok olyan nehéznek tűnő és rejtélyes dolgot megtanulni, mint az írás…” Majd az elemi elvégzése után: „… kedvem van elmenni oda, ahol a betűk szántóföldjei terülnek el, és a megsegítő tudomány tarka mezői…”

Ahonnan elment a kicsi Áron a megsegítő tudomány tarka mezőire, a szülői ház: ma Tamási Áron Emlékház. Márton nagyapa építette a 19. század második felében. A tornác utcára néző oldalán várta haza az örökké aggódó édesanya idegenbe elkerült fiát. Az emlékszoba berendezése hűen tükrözi az egyszerű székely sorsot, a századforduló életkörülményeit, de a bővülő anyag az író életének alakulását, eseményeit, életművének darabjait is tartalmazza. A szülői ház hátsó szobájában az író öccsének a bútorait, használati tárgyait láthatjuk. Tamási Gáspár a Vadon nőtt gyöngyvirág című regényének a megírásával, idős korában mutatkozott be az olvasó közönség előtt, bizonyítva művészi képességeit, amit a sors nem engedett fiatal korában kibontakozni. Áron is a vak véletlennek köszönhette, hogy tehetsége kibontakozhatott: egy nem várt baleset indította el életének regényes útján.

A Tamási Áron Emlékház egyik szbája.
A Tamási Áron Emlékház egyik szobája. Itt élt a gyermek Áron

„…Olyan izgalom fogott el, hogy belül a fülemben bizseregni éreztem valamit. Tudtam, hogy tilos, amit csinálok, mert ha látná valaki, egyet jót húzna reám. De valami nagyobb volt bennem, mint a tilalom … mozdult is a jobbik mutatóujjam a ravaszon, de a kis kattanás helyett abban a pillanatban nagyot robbanva elszólt a puska. A bal kezemet különös forróság öntötte el rögtön …”

1907 karácsonyának másodnapján történt szerencsétlenség következtében vesztette el bal kezének egyik ujját, s a szülők feltételezték, hogy ez a mezei munkában erősen hátráltatná. Édesapja megírta a Gyulafehérváron élő Áron bácsinak az esetet, s azt is, hogy a legénykének jó esze van. A kanonok nagybácsi válaszlevele szerint vállalta a kis unokaöccs taníttatási költségeit, mondván: „…hogy ő nem bánja, amit atyám kért; vagyis a próbát a gimnáziummal meg lehet csinálni, ha már olyan hiányossága van a legénykének, ami őt a mezei munkában hátráltatja … Engemet azonban olyan furcsa pezsdület öntött el, hogy hamarjában nem tudtam szólani semmit. Csak a szemem pillangózott ide és oda …” Ekkor került a kicsi Áron a székely anyaváros, Székelyudvarhely katolikus főgimnáziumába, ahol a betűk szántóföldjei terültek el, s a megsegítő tudomány tarka mezői. Gimnáziumi élményei többször előbukkantak írásaiban. A Szűzmáriás királyfi című művének bevezető képei az ő városba érkezésének személyes emlékeit elevenítették fel: „Örök ízű nyugalommal egy szekeret vont két ékes ökör. Mint valami dús meseország hattyúpárja, úgy úszott bólogatva által az anyaváros főterén, keresztül a kálvinista templom faránál és egyenesben előre a katolikus Isten hajléka felé…” A kedves ökörpár többször megjelent írásaiban, amint Farkaslakát elhagyva a Szentlélek fölé magasodó Baknya-tetőre emelték őt, ahonnan visszanézve újra meg újra végigpásztázhatta tekintetével a szeretett szülőfalut.

A Katolikus Főgimnázium, Székelyudvarhely - Ma Tamási Áron Líceum
A Katolikus Főgimnázium, Székelyudvarhely – Ma Tamási Áron Líceum

Kapcsolódó fotóalbumunk: Törzsében székely volt – Tamási Áron

Folytatjuk…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .