Erdélyalbum – Hogyan tovább…?

Visszatekintő 3. – A közös szerelem továbbra is Erdély

A 2. részben közös munkánk kezdetére tekintettem vissza, íme a folytatás…

A közös munkából házasság lett, melyet a szülőföld szeretete, a társhoz való tartozás öröme, a késői szerelem hívott életre. Ez a munka varázslatosan gyönyörű, tele szépségekkel, de rögös útja is akad bőven, mely sok gyötrelmet okoz. Én a katedrát adtam fel, hogy minden erőmet a könyv elkészítésének szentelhessem, agrármérnök férjem falugazdászként dolgozott. Nehéz volt az időpont-egyeztetés, kevés a szabadság, s az Erdélyben végzendő gyűjtőmunka elengedhetetlen. Ráadásul ez a leggyönyörűbb időszaka a munkánknak: rendkívüli emberekkel ismerkedhetünk meg, sok barátot, erkölcsi támogatót szerzünk, sokan segítenek a terepfelderítésben. Az erdélyiek örömmel veszik kezükbe a tájegységenként megjelenő könyveket, szívesen lapozzák a saját sorsukat tükröző képeket, szövegeket, az irodalmi fotóalbumok pedig külön élményt nyújtanak számukra.

Gyergyó és vidéke
Gyergyó és vidéke

Gyergyószentmiklóson társunkká szegődött Bajna György újságíróbarátunk így írt a Gyergyó és vidéke című albumunk Ajánlásában: „… Még Orbán Balázs Árkádiámról szóló sorait is az illemtudó romantikus lelkületű vendég szavainak véltem. Ám jött két – Erdélyt, mint valami oltáriszentséget megmutató – ember: a fényképekkel láttató Váradi Péter Pál és az írók, költők, történészek búzájából pogácsát sütő Lőwey Lilla, hogy útravalóval lássa el az Erdélybe, annak gyönyörűséges tájegységeibe látogatót. (…) Két fáradhatatlan vándor nyújt útravalót újabb könyvével. Hamuba sült pogácsát hosszú útra indulóknak; tarisznyába valót. Kevés vagy sok ez? Ki-ki döntse el, miután megpróbálta tetten érni a lélekkel látókat. Édes izgalommal lestem eddig mások véleményét Gyergyómról. Amióta végiglapozhattam e könyvet, boldogabb vagyok: más is láthatja mit adott a hűségeseknek – kárpótlásul – Isten.”

ilkos-tó - háttérben a Cohárd
A Gyilkos-tó – háttérben a Cohárd

Az itthoni munkánk jóval keményebb, egészen más. Miután rendszereztük a gyűjtött anyagot, elkészítjük a szerkesztett kéziratot (a képek és a szöveg rendszerét), s elvégezzük a kiadói feladatokat. A kiadónkat kifejezetten a saját könyveink gondozására hoztuk létre, így „csak” nyomdát kellett találnunk, hogy hitelben elkészítse a könyvet, s megelégedjen az eladás közbeni részletfizetéssel. Szerencsére van egy ilyen nyomda szép városunkban, Veszprémben, ahol Szentendrei Zoltán tulajdonos ajánlotta fel a Prospektus Nyomda segítségét. Korrekt kapcsolat alakult ki köztünk. A visszajelzésekből úgy érezzük, hogy az olvasóközönség körében érdeklődést kelt a magyar (erdélyi) kultúra szellemi örökségének átmentése, mellyel az egész magyarságot kívánjuk szolgálni.

Igen, szolgálni! Mert mindaz, amit felfedezünk, lefotózunk, összegyűjtünk, válogatunk, szerkesztünk, majd albummá formálunk nem a miénk. Csak mi jártunk utána. Nem magunkért, mindenkiért. Azokért, akik szeretik az erdélyi tájat, az erdélyi embert, az erdélyi történelmet, néphagyományt, egyháztörténetet. A hétköznapokat és az ünnepeket. A múltat és a jelent. Mindezt a saját látásmódunkon keresztül mutatjuk be, átszűrve lelkünkön, de úgy, hogy másoknak is tetsszen.

Felhőben a Retyezát csúcsai
Felhőben a Retyezát csúcsai

 

A folytatás Erdély védőiről, a vártán helytállókről szól.

One thought on “Erdélyalbum – Hogyan tovább…?

  1. Amikor a 90-es évek végén kisgyerek voltam, nagyszüleim ajándékba kapták a Korond és vidéke kiadást. Akkora becsben volt tartva az a könyv, hogy még értékesebbnek tünt, mint maga a Biblia. 😀

    Talán (sőt inkább biztos), hogy ennek határása kezdtem el én is fotózni előbb odahaza a Sóvidéken, majd újabban amerre járok fel s alá a világban.

    Örülök, hogy még mindig újabb és újabb könyvek jellenek meg, és erőt, egészséget kívánok a kitartó munkához. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .