Visszatekintő – Erdélyalbum – Háromszék (Kovászna megye) – Felső-Háromszék

Felső-Háromszék (Kézdiszék)

Az előző rész folytatása

Már jó ideje Kézdiszék tájain barangoltunk, Kézdivásárhelyen felkerestük Pali egykori kolozsvári évfolyamtársát, Felvinczi Kálmánt,  vele, valamint feleségével, Gabikával hatalmas kirándulásokat tettünk. Kézdivásárhely rendkívül érdekesnek tűnt különleges alakzatával, az egyedi jelleget biztosító udvarterek, a történelmi belváros és az azt körülvevő udvartér-hálózat építészettörténeti emlék. Számunkra különösen tetszetős volt a város trapéz alakú főtere, a Gábor Áron tér, a névadó ágyúöntő tüzér-őrnagy egész alakos szobrával. Minden év március 15-én csodálatos hazafias ünnepségek zajlanak itt, mintha egész Székelyföld és Magyarország itt ünnepelne magyar nemzeti lobogókkal, lovas huszárokkal. A közeli Gelence is elkápráztatott, „fellegvára” a kulturális világörökség részeként emlegetett, 13. századi, Szent Imre tiszteletére szentelt templom. Legbecsesebb értéke az egyedülálló, Szent László-legendát megelevenítő falfestménysora.

Felső-Háromszék, a könyv borítója
Felső-Háromszék, a könyv borítója

Miközben Felső-Háromszék gyönyörű vidékén ittuk magunkba a természet csodáit, haza-hazatértünkkor téli fotókat és költeményeket válogattunk. Visszajelzéseinkből értesültünk, hogy többen is keresik az irodalmi fotóalbumokat, szerették az antológiaszerű kiadványainkat. Elhatároztuk egy újabb kötet kiadását, melyet Tél a havason 2. kötetének neveztünk el. 2003. március 1-jén jelent meg. Örömmel adtuk Megrendelőink tudtára, hogy az 1995-ben kiadott Tél a havasonnak immár elkészült a 2. kötete. Az előző kiadással rokon tartalmi és formai elemeket tükröz, s az általunk Hargita és Kovászna megyében végzett gyűjtőmunka során készült legszebb téli felvételek gyűjteményét tartalmazza. A fotók olyan költeményekkel párosultak, melyek hangulatukban, tartalmukban azonosak a képek hangulatával, tartalmával, szín- és érzelemvilágával. Az antológiaszerű album erdélyi költők verseit idézi – remélhetőleg a Tél a havason című fotóalbum első kötetéhez hasonló sikerrel, teljesen új kép- és versanyaggal. Büszkék voltunk arra, hogy drága Hajdó Pista pap bácsi nálunk töltött néhány napot Veszprémben, s kísért bennünket a bemutatókra, ahol nagy sikerrel beszélt a könyvről, a téli tájról, hazafiságról, Erdélyről, hitről, barátságról, szeretetről.

Tél a havason, a Szent Anna-tó
Tél a havason, a Szent Anna-tó

A nyár folyamán vendégül láttuk Veszprémben Sylvester Lajost, aki a saját könyveivel járt bemutatókra, itt Veszprémben is több barátja volt. Mindenkit rendre meglátogatott, s pár nap múlva együtt utaztunk vissza Erdélybe, Sepsiszentgyörgyre. Igazi mély barátság alakult ki köztünk Sylvester Lajossal és feleségével, Dórikával, sok hosszú beszélgetés, építő véleménycsere alapozta meg kölcsönös barátságunkat.

Felvinczi Kálmánnal és Gabikával is nagy túrákat tettünk Felső-Háromszék tájain, melyek a szomszédos vidékekhez magashegyi átjárókon, hágókon keresztül kapcsolódnak. Sok kirándulásunkon persze velünk volt Sylvester Lajos is, aki Csernátonban született, jól ismerte a vidéket. A fotóalbum Előszavát is ő írta, igen találóan „Háromszéki tele teknő” címmel. Az Ajánlással Dr. Czirják Árpád kanonok, e táj szülöttje ajándékozott meg bennünket, Kolozsvárról.

Vízesés a Kalaszló-patakon
Vízesés a Kalaszló-patakon

Az Olt völgyében jártunk, a Torja- vagy Bálványos-hágón át vezetett az út, mely a megye északi határát alkotó Csomád-Büdös hegytömböt is érintette. Ez a Bodoki-hegység északi peremvidéke. Innen jutottunk el egy kis kitérővel a Csomád masszívumának féltve őrzött ikerkráteréhez, az ékszerként ragyogó Szent Anna-tóhoz és a szomszédságában megbúvó Mohos felláphoz. Csodálatos élmény volt, Pali gyönyörű fotókat készített. A hágóra visszakanyarodva a Torja-patak felső völgyében kimagasló hegyormon a még maradványaiban is fenséges, ősi, vallási menedékhelyet, a Bálványos vár romjait pillantottuk meg. Különleges élmény volt a vár mondavilágának tanulmányozása. A nép ajkán keletkezett, s szájról szájra terjedt mesés történetek teljesen elkápráztattak bennünket. A népképzelet színesen magyarázta az Aporok kereszténnyé válásának történetét, amit aztán Jókai Mór a Bálványos vár című regényében mesterien tovább színezett.

A Bálványosvár
A Bálványos vár

Bepillanthattunk a Feketeügy völgye népeinek ünnepeibe, mindennapjaiba, szokás- és hitvilágába, ma is élő hagyományaiba. Körbejártuk a legendás Szentföldet. Megcsodáltuk a Perkő csúcsán álló kis hófehér isteni hajlékot is piros tetejével, ahol minden év augusztus 20. napján, Szent István ünnepén a pünkösdi csíksomlyóihoz hasonló zarándoklat és ünnepi szentmise gyűjti össze az összetartozó magyarokat, székelyeket. A Perkő magasan kiemelkedik környezetéből, szinte uralja ezt a csodálatos vidéket: tetején koronaként díszlik a kis négykaréjos, négylevelű lóherére emlékeztető alaprajzolatú, 13. századi kápolna és a négyszögletű harangláb. Ebben az évben Pali falugazdász kollégáit is elhozta a jeles eseményre, s közben bebarangolták együtt a Székelyföld tájait. Nem győztek a későbbiekben hálálkodni a jól megszervezett kirándulásért, mely barátilag is szorosabbá fűzte kapcsolatukat.

Búcsú a Perkőn
Búcsú a Perkő csúcsán

Többször is jártunk a vidéken, a káprázatok egymást érték. Igazi élmény volt az ezeréves határt záró, régi korok árnyait idéző Ojtozi-szoros, mely – oly sok történelmi emlék között – a soproni 18-as honvédek dicsőségét is őrzi. Az első világháború idején, 1918 nyarán, a soproni 18-as magyar királyi gyalogezred páratlan hősiességgel védte itt a hazát, mely eseménynek emlékére a műút melletti sziklafalba fegyveres honvéd domborművét faragták bele. Ez volt a Honvéd-kő, mely azóta megsemmisült. Az élmény hatására hazatértünk után ellátogattunk Sopronba, ahol a város fölött, az erdőben, a Dalos-oldal Ojtozi-fasorában megtaláltuk ennek hasonmását, s a kőobeliszk oldalába belevésve elolvashattuk József főherceg elismerő üzenetét.

A felső-háromszéki nevezetes szülöttek között találkozhattunk a dálnoki Dózsa György monumentális szobrával, kardélekből készült kerítésével, a torjai Apor család több tagjának nevével, élén a boldoggá avatott Apor Vilmos vértanú püspökével. A legnagyobb dicsőséget a szabadságharcos múlt, a forradalmi eszmék s Gábor Áron szelleme idézi mind a mai napig. A szabadságharc kiemelkedő hősét, a berecki születésű ágyúöntőt magával ragadták az események, s a sepsiszentgyörgyi székely gyűlésen tett „Lesz ágyú” felkiáltása végleg eldöntötte sorsát. Hat nap elteltével Sepsiszentgyörgy piacán ott állt két ágyú, két hét múlva ezeket újabb hat követte, közben készült a többi. Emléke felett őrködik a kegyelet, s hősi szellemének erényeiről – nemzedékről nemzedékre – büszkén beszél az utókor. Különösen a szülőfalu, Bereck tesz sokat a dicső korok emlékeinek fennmaradásáért. A település apró főterén áll Gábor Áron egész alakos szobra, nem messze tőle a róla elnevezett emlékház.

Székely Dózsa György, Dálnok
Székely Dózsa György, Dálnok

A Felső-Háromszék című honismereti fotóalbum októberben jelent meg, melyet hosszú-hosszú könyvbemutató sorozat követett. Számos alkalommal jött velünk az ünnepi eseményre Sylvester Lajos, néha Magyari Lajos tisztelt meg jelenlétével bennünket. Erdély-szerte is és Magyarország különböző településein is nagy örömmel fogadták a könyvet. A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Háromszék napilap cikksorozatban méltatta az új kiadványt, Sylvester Lajos és Magyari Lajos írásainak közlésével. A marosvásárhelyi újság is, a veszprémi Napló is, valamint a Magyar Nemzet hasábjain Lukács Csaba írása is értékes információkat közölt a könyvről, a bemutatókról és rólunk, a szerzőkről. Kézdivásárhely és a környező települések lakói nagy érdeklődéssel keresték otthonukat s magukat a könyv fotóin. A torjaiak különösen annak örvendtek, hogy a településükön újonnan felállított Árpád-szobor avató ünnepségéről „lapzárta után” készült fotók is helyet kaptak a könyvben.

 

Folytatás…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .