Visszatekintő – Erdélyalbum – Háromszék (Kovászna megye) – Erdővidék

Erdővidék

Az előző rész folytatása…

„Erdővidék! Hogy muzsikál a név zenéje. Hogy hív a Vargyas, Kormos és a Barót vize csendes csobogása, a Dél-Hargita fenyvesei s a Rikaerdő susogása. Elvarázsol a sok szép monda. Kedves a fülnek az erdővidéki népdal s Elek apó meséit hallgatva felidézzük gyermekkorunk édes emlékeit.” Kisgyörgy Zoli bácsi erdővidéki vallomása azóta is itt zakatol bennem. Drága Zoli bácsi! De sokat is köszönhetünk Neked! Útmutatást adtál, fogtad a kezünket, átvezettél a göröngyös utakon! Köszönjük a kedves Előszót, melyben „páratlan kiadvány” –ként jellemezted fotóalbumunkat. Léleképítő e kistáj látványa, valóban muzsikál a név zenéje.

Erdővidék, könyvborító
Erdővidék, könyvborító

Élményeink egyedülállóak, hisz kedves kísérőnkkel, a számunkra szép emlékű Dénes Pistával bejártuk a Vargyas-, a Kormos- és a Barót-patak völgyét, a Baróti-medencét. A Dél-Hargita lejtőitől a Persányi- vagy Rika-hegységen át az Olt Alsórákosi-szorosáig gyöngyszerűen sorakozó falvak népei Erdővidék ősrengetegeinek tündéri mondavilágát, hagyományait, ősi népművészetét ápolják. De nem csupán a gyönyörű tájjal ismerkedtünk meg, kiemelkedői szülötteinek emlékét is magunkba szívtuk. Jártunk minden apró kis településén, de különös gonddal tanulmányoztuk Apáczai Csere János szülőfaluját, Apácát, Kriza János emlékét őrző Nagyajtát, mely Cserei Mihály emlékét is őrzi, Gaál Mózest, Baróti Szabó Dávidot Baróton, Bölöni Farkas Sándort. Az „unitárius Rómának” is nevezett Bölön már messziről festői látványt nyújt a falu dombján kiemelkedő, neoromán és bizánci építészeti elemeket őrző monumentális unitárius templomvárával. A legendás magyar népmesék alkotójának, Elek apónak krónikáját Kisbaconban őrzi a megtartó emlékezet.

Dénes Pistától tudtuk meg, hogy az Alsórákosi-szorostól a Hagymási-hágóig elterülő szakaszt a legendás hírű Attila király feleségéről, Réka királynőről – akinek itt található a sírja is (a legenda szerint) – Rika-hegységnek, vagy csak egyszerűen Rikának nevezi a néphagyomány. A Hegyes-tetőn, a Várhegy lábánál, a patak medrében egy magas kősziklát Réka sírjaként emleget a nép. A hagyomány szerint Réka királynénak az volt a kívánsága, hogy ott legyen a végső nyughelye, ahol megáll egy fentről legörgetett kőszikla. Ez a mai napig ott őrzi a nagy lapos kövekkel fedett sejtelmes, titokzatos sírt, s a Réka-legenda emlékét.

Az Olt Miklósvár mellett
Az Olt Miklósvár mellett

A Rika ősrengetegét szeli ketté a régi idők országútja, a „Rikai átjáró”, ezen az úton haladt évszázadokon át a történelem, mely a 20. század elején veszített jelentőségéből, miután 1903-ban elkészült az új, a Hagymási-hágón átvezető országút. Pista izgalmas történetei közben nem győztem jegyzetelni, s Pali is egyre kattogtatta a fényképezőgépét. A közelben húzódik a kelet-erdélyi Szent László kori védelmi rendszer, a székelyföldi töltésvonulat egy része, melyet Kakasborozdának, Ördögborozdának, Ördögároknak, illetve Tatárútnak, valamint székelyföldi gyepűnek is neveznek. Ezt is szemügyre vehettük, s közben Pista elmondta, hogy ez a létesítmény a 11-12. századi Magyarország keleti védelmi vonalát képező gyepűrendszerhez tartozik, ám a rege szerint harminckét óriás kakas kőkapával vájta ki a földhalmot. A töltésvonulathoz közel mészhabarccsal, kőből épített erődök, várak nyomai rejtőznek, mint Rika vára, Attila vára vagy Kustály vára. Dénes Pista a sok rege elmesélése közben csodálatos barlangrendszereket, érdekes felszíni mészkőképződményekkel tarkított karsztos területet mutatott a Vargyas-patak és a Hagymási-hágó között, különlegesen szép dolinákkal. A hágó, a Hagymás-tető és a Hagymás-patak szintén a népképzelet által kiszínezett népmonda alapján kapta nevét. A baróti vásárból hazafelé tartó leány, miután a hágón felfelé kapaszkodva kimelegedett, pihenésképpen kortyolt a patak vizéből. Tarisznyáját azonban nem tette le, s az őt megleső rablók nekiestek, meggyilkolták az átalvetőjében sejtett gazdag zsákmány reményében. Nagyot néztek aztán, amikor pénz után kutatva rádöbbentek, hogy csupán egy fej hagyma volt a tarsoly terhe.

Erdővidéki gímszarvas
Erdővidéki gímszarvas

Vége-hossza nincs az élményeinknek, csupán a felsorolásuk is hosszú lenne. De mindenképpen meg kell említenem a kedves népi faragó és bútorfestő Sütő családot Vargyason, akik szeretettel fogadtak, s több alkalommal is tanújelét adták kedvességüknek, tehetségüknek.

A sok varázslat között, ami Erővidéken ért minket, a kisbaconi tartózkodásunk volt a legfelemelőbb. „Ebbe a házba van befalazva a lelkem, a téglákat, melyeknek minden darabja egy-egy könyv, az én véremmel kevert mész ragasztja össze…” – írta egykor Benedek Elek. Az Erdélyből menekülők százezreivel szemben 1918-ban hazaköltözött feleségével, akinek saját kezűleg építette fel a „Mari” lakot. Igazi románc volt az övék, „Elek apó” halálát felesége sem élte túl: együtt temették őket. A mesét szerető gyermekek és irodalombarát felnőttek sokasága valóságos zarándokhellyé tette az Emlékházzá avatott családi fészket, s a körülötte kialakított parkot, ahol a szürke gémek lakta fenyvesek alatt található Benedek Elek fiának, az író, irodalomtörténész és műfordító Benedek Marcellnek kedvenc asztala és ülőpadja. Unokája, Benedek István is sokat és szívesen tartózkodott itt. Emlékük legyen áldott!

Kisbacon, Benedek Elek-emlekmúzeum
Kisbacon, Benedek Elek-emlekmúzeum

Folytatás…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .