Visszatekintő – Erdélyalbum – Aranyosszék és vidéke

Aranyosszéki barangolások

Az előző rész folytatása.

Új tájegység felé kezdtünk kacsingatni, egyre gyakrabban megfordultunk a vidéken. Unokáinkkal már többször megjártuk a Tordai-hasadék különböző szikláit, megismertük széltében-hosszában. A gyerekek mindig nagy örömmel járták meg ezt a természeti csodát, s ilyenkor szívesen hallgatták a különböző történeteket a hasadék keletkezéséről. Később már ők mesélték egymásnak. Egy ilyen kirándulás alkalmával ismerkedtünk meg Dimény Jóskával és családjával, Szentmihályon. Jóska unitárius lelkész létére mindent tudott a környékről, rendkívül segítőkésznek bizonyult. Több alkalommal a parókiájához tartozó vendégházat is rendelkezésünkre bocsátotta, ahol bőven elfértünk az unokákkal. Sokszor megjártuk a Székelykő oldalait, s együtt csodáltuk meg Torockót, illetve a torockószentgyörgyi várat. A gyerekek versenyt futva érték el a magaslatot.

Aranyosszék c. album könyvborítója
Az Aranyosszék és vidéke c. album könyvborítója

Aranyosszék az Aranyos-vidék központi kistája, ahol a magyarság már csak szórványban él. Az Aranyos folyó völgye képezi a szék felső területét, majd kiér a Keresztes-mezőre, Aranyosszék síkvidéki tájaira. A 80 km-en át gyönyörű szurdokvölgyben kanyargó Aranyos mellett út vezet végig, mely jól járható. Aranyosszékhez tartozó településeket sorra vettük, meglátogattuk a táj arculatához kötődő, az aranybányájáról elhíresült Verespatakot, Tordát és a Tordai-hasadékot, Bélavára, Torockó, a Székelykő, Torockószenrgyörgy természeti jelenségeit, valamint Aranyosgerendet és Aranyosgyérest. A lektorálást és az Ajánlás megírását Dr. Keszeg Vilmos, egyetemi tanár vállalta el, egyéb segítséget is kaptunk tőle a munka folyamán. A festői vidék legmegkapóbb jelenségét számunkra a Tordai-hasadék jelentette.

Napfelkelte a Tordai-hasadék felett
Napfelkelte a Tordai-hasadék felett

A szurdokvölgy aljában a Hesdát-patak folyik végig, a 200 méter magasságot is meghaladó sziklafalak között, s végül az Aranyosba ömlik. Az egyik kősziklán, a Patkós-kövön Szent László királyunk lovának patkónyoma ma is jól kivehető. Több feltárt barlang található a hasadékban. Ezek közül a legnagyobb a Porlik-barlang. A II. Rákóczi Ferenc szabadságharcát támogató kapitányról, Balyka Lászlóról  nevezték el a Balika-barlangot, mely többször menedéket nyújtott vészterhes időkben a közelben élő lakosságnak. A tekintélyes Székelykő Torockótól keletre emelkedik, a Torockói-hegység része. Hármas ormán egykor romtöredék volt látható, mely hajdani erős vár létezésére utalt. A néphagyomány azt mesélte, hogy a várat feldúló tatárokat hős kézdi székelyek csapata győzte le, s a foglyokat is kiszabadította. A győzelem emlékére a harcok színhelyét Székelykőnek, a várat pedig Székelyvárnak nevezték el. Akik már jártak Erdélynek eme különlegesen szép vidékén, tudják, hogy Torockón kétszer kel fel a nap. A Székelykő elhelyezkedése, alakja okozza ezt a ritkaság számba menő természeti jelenséget. A hegytetőről gyönyörű a kilátás, jó időben egészen Tordáig el lehet látni. Letekintve a gyönyörű völgyre, közvetlenül a Székelykő alján Torockó madártávlati képe tűnik fel.

Torockó - a falu fehér falú házai
Torockó – a falu fehér falú házai

A látvány lenyűgöző: egymás mellé szorosan épült, fehérre festett házai, négyszög alakú főtere kerek, fallal körülölelt unitárius temploma a legfestőibb képet mutatja. Kicsit arrébb Torockószentgyörgy emelkedik: kis dombon a ferencesek fehérlő kolostora és temploma, majd Torockói-várromnak magas sziklacsúcsa örvendeztette meg a szemeinket.

Még vissza-vissza kellett térnünk Aranyosszék vidékére, hogy teljes képet adhassunk a tájegység jelenéről, mindennapjairól. Megdöbbentő ismereteket szereztünk Verespatakon. A település azután vált híressé, hogy egy cég aranybányát kívánt nyitni. A ciánt alkalmazó technológia 16 négyzetkilométernyi terület tönkretételét jelentené, benne öt heggyel, négy templommal és temetővel, valamint az Alburnus Maior ókori római vár romjaival. A bánya tervezett 15 éves működése után a környezetszennyezés száz évig tartana. Csak remélni tudjuk, hogy mindez nem történhet meg. Torda városában is sokat és szívesen időztünk, unokáinknak igen tetszett a sóbánya, az 1990-es évek eleje óta látogatható turisztikai nevezetesség. Levegője jótékony hatású légúti betegségekben szenvedők számára.

Torda városa
Torda városa – háttérben a Tordai-hasadék

Élvezettel sétáltunk Torda város főutcáján és főterén, mely Európa Nostra-díjban részesült. Miközben ismerkedtünk történelmi nevezetességeivel, elsétáltunk a templomhoz, mely az egyik legemlékezetesebb tordai országgyűlésre emlékeztetett: 1568-ban itt hirdették ki a vallásszabadságot.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .