Címke: Újváros

A Partium jeles városa – Nagyvárad (25.)

A Teleki utca a kéttornyú református templom tornyából. A kanyar bal oldalán volt a katolikus legényegylet háza.

Nagyvárad – A Teleki utca és környéke

A Teleki utca egyik jelentős építménye az újvárosi református templom. Téglalap alaprajza szimmetrikus kialakítású, mind a négy sarkánál rizalitszerűen ugrik ki a homlokzat. A főtengelyben nyílik a főbejárat, a két rövid oldalon pedig egy-egy oldalsó kapu.
A Teleki utcai héttengelyes főhomlokzat közepe klasszikus görög templomhomlokzatot idéz, a négy dór féloszlopon háromszögű timpanon nyugszik. Közeikben három félköríves ablak nyílik süllyesztett falmezőben, hasonlóak, mint amilyenek a toronyaljakban illetve a két ezekkel összekötő falszakaszban vannak.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (24.)

A nagyváradi Városháza és a Szent László templom, amint tükröződik a Sebes-Körös vizében.

Nagyvárad – A Szent László tér 2.

A Szent László tér éke az előző részben bemutatott szecessziós stílusban épített Fekete Sas palota. A tér azonban még számos épített szépséget rejt, négyszög alakzatán körben emelkednek az épületek: a pompázó Városháza,  a görög-katolikus székesegyház és püspöki palota, a görög-keleti egyház, a Szent László templom és plébánia.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (23.)

A Fekete Sas palota a Kis-hídról

Nagyvárad – A Szent László tér

A Szent László tér a Körös bal partján, Újvárosban található. Szent László-hídon (Kis-hídon) kell átgyalogolnunk, hogy a tér négyszög alakzatára jussunk. Körben emelkednek az épületek: a görög-katolikus székesegyház és püspöki palota, a görög-keleti egyház, a Szent László templom és plébánia. A térre kitorkolló utcákon található Várad iparának és kereskedelmének gócpontja. A földszintet s néhol már az emeletet is műhelyek, boltok, fényes kirakatok foglalják el.
A Szent László tér éke a Sas Szálló helyére felépített, a város meghatározó szecessziós épülete, a Fekete Sas palota.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (16.)

A régi nagy fahíd, majd vashíd és a mai betonból készült Baross-híd a Sztaroveszky utcát zárja le. 1692-ben Olaszi keleti határa volt.

Nagyvárad – A Baross hídtól a Bunyitay ligetig

A jelenleg felújítás alatt álló Baross-híd felől, a Körös jobb partján sétálva érjük el az egykor paradicsomi Bunyitay-ligetet.
A névadó, Bunyitai Vince, történetírói munkásságával olyan elévülhetetlen emléket hagyott hátra az örökös nemzedékeknek, hogy neve a magyar történettudomány múltjában éppen olyan örökös lett, mint a híres történetíró elődök. Nem csupán a Váradi Püspökség történetének megírásával lett híressé személyisége, de jó cselekedetei is méltán magasra emelték. Mint a váradi püspökség könyvtárnoka végezte történelmi kutatásait, mely a Magyar Tudományos Akadémia tagságáig vezetett.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (12.)

A Bémer tér - a háttérben a Körös túloldalán a városháza épülete, balra a Poynár-ház, szemben a Pannónia Szálló és a Sztarill palota - ma Astoria.

Nagyvárad – A Bémer tér nyugati oldala

1888 májusában bontották le a Gireth-házat. De még előtte Lojanek János fotográfus megörökítette azt a Bazár-szoros irányából, valószínűleg a Szépítési Egylet megrendelésére. (A három példányban elkészített képből egy a városi levéltárba, egy a Szépítési Egylet irattárába, egy pedig Bémer Pál kanonokhoz került. Ezekből egy a véletlen folytán előkerült, ennek másolata 2002-ben megjelent nyomtatásban is a Mesélő képeslapok, Nagyvárad 1885–1915 című könyvben.) Nagyvárad közgyűlése 1888 nyarán elhatározta, hogy az új tér báró Bémer László néhai nagyváradi római katolikus püspök nevét viseli majd. A decemberi közgyűlésen felolvasták báró Bémer Pál apátkanonok köszönőlevelét, amelyben többek között ez olvasható: „Nagybátyámnak, báró Bémer László nagyváradi püspöknek neve arra a dicső időre emlékeztet, midőn a magyar nemzet azt az alapot tette, melyen újra felépülhetett.” (Péter I. Zoltán)
Tovább >>