Címke: Székelyföld

Irodalmi fotóalbumok 16.

Édesapja sírja a farkaslaki temetőben. Jobbra a háttérben a "Gordon".

Törzsében székely volt – Tamási Áron (4.)

Tamási Áron tanulmányait elvégezve próbálkozott helyt állni az Életben, míg nem egy novellapályázaton amerikai utazást nyert. Innen tartotta a kapcsolatot az otthoniakkal, levelezett a barátokkal.
Tovább >>

Irodalmi fotóalbumok 7.

Székelyudvarhely - Orbán Balázs tér

Orbán Balázs, a legnagyobb székely (6.)

Feledhetetlen jó anyám emlékezetének szentelve
„… gyermeki emlékeim visszamerengései közepette még most is feltalálom elmosódott képét az anya és gyermek viszonttalálkozása végtelen örömének…”
Tovább >>

Irodalmi fotóalbumok 5.

Orbán Balázs-gyűjtemény, Szejkefürdő, Borvízmúzeum

Orbán Balázs, a legnagyobb székely (4.)

Hajdó István, tb. főesperes, székelylengyelfalvi plébános (általunk nagyra becsült és szeretett “Pista papbácsink”) az alábbi Ajánlást írta az irodalmi fotóalbumhoz, Székelylengyelfalván, 2008. szeptember 16-án:
Tovább >>

Irodalmi fotóalbumok 4.

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása

A legnagyobb székely – Orbán Balázs (3.)

Az Erdély – Székelyföld – A legnagyobb székely, Orbán Balázs című fotóalbumunkban a válogatott Orbán Balázs-fotókból is adtunk ízelítőt. Miután bejártuk a helyszíneket, ahol a „legnagyobb székely” is megfordult, összehasonlíthatóvá tettük az ő fotóit – az adott tájról – napjainkban készített képekkel.
Tovább >>

Erdélyalbum – ahogy elkezdődött

Székelyföld képi autonómiája

Visszatekintő 1. – Kalandos kezdetek

Nagy lelkű, kedves barátunk, Sylvester Lajos, aki az égi mezőkről figyeli már csupán tevékenységünket, 2010-ben ekképpen ajánlotta a Székelyföld képi autonómiája című könyvünket:
“A szókép – képi autonómia – Váradi Péter Pál Magyar Örökség-díjas fotográfus és az irodalmár Lőwey Lilla szerzőpáros Székelyföld ezer pillanata című kiállításának megalkotása momentumaiban villant belém. Az így megfogamzott gondolat egy pillanat műve volt, de a tény megállapítása, hogy tudniillik a két társult alkotó megteremtette Székelyföld képi-irodalmi autonómiáját, majdnem két egész évtized megfigyeléseire alapozódott, a szerzőknek arra a mélyen elkötelezett, szenvedélyes és gyönyörűséges küzdelmére, ahogyan és amilyen „zsákmányszerzéssel” évenként, változó évszakonként és akár időváltozásonként is a fotográfus szemével bejárták és beláttatták Székelyföld fizikai-földrajzi térségeit, többnyire folyóméterekre bontva feltérképezték azt, s e közben az irodalmi érzékenységű házastárs-asszony, Lőwey Lilla végigpásztázta a magyar irodalom, a székely-magyar népköltészet egészét és a gondolati-hangulati hasonlóságokat érzékelve férje, Pali művészi fotói mellé pászította ezt a gazdag választékot. (…)”
Tovább >>