Címke: síremlék

Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (5.)

Márton Áron, az eskető főpap

Márton Áron emlékezete – Az Emberkatedrális és a poeta angelicus

2015-ben jelent meg a Magyar Zsoltár című albumunk, mely Dsida Jenő életéből és munkásságából adott ízelítőt. A könyv anyagának gyűjtésekor tudtuk meg, hogy a költő 1928 júliusában részt vett Marosvásárhelyt egy fiúkongresszuson, A vers és a lélek című előadásával. Itt ismerkedett meg a helyi római katolikus főgimnázium és fiúnevelő intézet akkori hittanárával, Márton Áronnal. Találkozásuk sorsdöntőnek bizonyult Dsida Jenő későbbi életében. Márton Áron a kolozsvári egyetem lelkipásztora lett, ő vezette az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség egyetemi szakosztályát is, majd 1934 és 1936 között ő volt az országos igazgatója.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – Háromszéki-havasok

A Tündérvár nyomai, távol a Háromszéki-medence

A Háromszéki-havasok – Zágontól az Ojtozi-szorosig

Még el sem hagytuk a Kárpát-kanyart, máris emelkednek a festői Háromszéki-havasok Zágont övező festői hegyei. Zágon közelében kutatunk emlékeinkben, mit is tudhatunk a nagyszerű szülöttről, Mikes Kelemenről, akinek élete és sorsa 1707-től elválaszthatatlan volt szeretett fejedelmétől. A hűséges apród tevékeny részese volt a függetlenségi harc eseményeinek, majd a bukás után követte II. Rákóczi Ferencet az emigrációba. Itt születtek – számos egyéb műve mellett – a Törökországi levelek, a magyar széppróza büszkeségei.
Tovább >>

Irodalmi fotóalbumok – Dsida Jenő (3.)

Dsida-prtré, Kádár Tibor alkotása

Erdély – Magyar Zsoltár – Dsida Jenő (3.)

Dsida Jenő 1928 júliusában részt vett Marosvásárhelyt egy fiúkongresszuson, A vers és a lélek című előadásával. Itt ismerkedett meg a helyi római katolikus főgimnázium és fiúnevelő intézet akkori hittanárával, Márton Áronnal. Találkozásuk sorsdöntőnek bizonyult Dsida Jenő későbbi életében.
Tovább >>

Irodalmi fotóalbumok – Reményik Sándor (4.)

Van egy világ Idő s embertörténelem felett!

Erdély – Székelyföld – Csendes csodák (4.)

Áprily Lajos 1936. május 20-án keltezett levelében arra kérte barátját, hogy tartson vele egy kéthetes erdélyi kiránduláson, ahová pár végzett „Baár-Madas leánnyal” július közepe táján indul.
Tovább >>

Irodalmi fotóalbumok – Áprily Lajos (3.)

"Ámulni még, ameddig lehet..."

Álom a vár alatt – Áprily Lajos (3.)

A parajdi emlékek mindvégig ott éltek, izzottak a lelkében. Már Visegrádon élt, Szentgyörgypuszta (ma már Áprily-völgy) természetes szépségű tája a szülőföldre emlékeztette. Olyan volt ez a kedves kis völgy, hogy akár Erdélybe is képzelhette magát.
Tovább >>

Irodalmi fotóalbumok – Tamási Áron (5.)

Tamási Áron síremléke, Farkaslaka

Törzsében székely volt – Tamási Áron (5.)

1963 végétől egészségi állapota egyre inkább romlott, gyakori szívzavarokkal küszködött. 1965 nyarán elvált harmadik feleségétől, ősztől már a János Kórházban gyógyították. Amikor hazaengedték Alkotás utcai otthonába, testvérei – Ágnes, Gáspár és Anna – látogatóba érkeztek az ágyban fekvő beteghez. Tervezgették együtt a jövőt, Áron hazatérésének lehetőségét. A szülői házzal is voltak tervei.
Tovább >>

Irodalmi fotóalbumok – Benedek Elek (5.)

Benedek Elek és hitvesének síremléke

A nagy székely mesemondó – Benedek Elek (5.)

Utolsó levelét „Édes Jenő” megszólítással 1929. augusztus 16-án keltezte, Szentimrei Jenőnek írta, a Cimbora megjelenésének nehézségeit panaszolta éppen. A mondatnál: „… fő, hogy dolgozzanak… A fiú újra….”  kicsúszott a toll a kezéből, s végigszántott a lap aljáig. Végzetes agyvérzés érte, amiből nem volt visszaút, tragikus gyorsasággal bekövetkezett a halál.
Tovább >>

Irodalmi fotóalbumok – Orbán Balázs (1.)

A legnagyobb székely -Orbán Balázs, könyvborító

A legnagyobb székely – Orbán Balázs (1.)

Közeledett a legnagyobb székely, Orbán Balázs születésének 180. évfordulója. Gyűjtőmunkánk során bármerre jártunk eddig is a Székelyföldön, mindenütt „Orbán Balázs segítségét” vettük igénybe. A hatkötetes „Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból” című munkáját rendszeresen forgattuk, s örömünkre szolgált, hogy székelyföldi ismerőseink lakásán ott található a polcokon.
Tovább >>

Visszatekintő – Erdélyalbum – Udvarhelyszék, a székely anyaszék – Fehér-Nyikó és Keresztúr vidéke

A Fehér-Nyikó forrásvidéke Farkaslaka határában

Fehér-Nyikó és Keresztúr vidéke

A Nyikó mente, valamint a történelmi Keresztúrszék jellegzetességeit, történelmi sorsfordulóit, a székelység vállalt és viselt feladatait, a székelysors alakító eseményeit; valláskultúráját: a katolikus, református és unitárius hit együttélését tanulmányoztuk a gyönyörű táj felfedezése közben. A Fehér-Nyikó és vidéke album előszavát a Bogárfalván született Hajdó István főesperes, atyai jó barátunk írta.
Tovább >>

Erdély – Mezőség – A Holt-tenger tükrében 2.

Wass Albert a Mezőség tájaiból táplálkozott

Tündérmesébe illő a táj, megejt bennünket varázsával, illatával, patakokat szegélyező partok ritkaságaival. Az ezerarcú Kárpát-medence keleti peremének mocsaras-zöld alföldje, dimbes-dombos vidéke örök titkokat rejt. A hegyvonulatoktól távol a Szamos kanyargó, csillogó szalagja kígyózik, s közben magába fogadja a kis Füzes-patak tavakat érintő habjait.
Tovább >>