Címke: Radnai-havasok

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 6.

A Horthy-csúcs (Nagy-Pietrosz) 2303 m. A völgyben a tengerszemek még jég alatt.

A Radnai-havasok felé 2.

A Nagy-Pietrosz, vagy Köves-havas nem csupán a Radnai-havasoknak, hanem egyben az egész Keleti-Kárpátoknak a legmagasabb hegycsúcsa, 2303 m. A tiszteletteljes, égbe nyúló csúcs a második bécsi döntést követően néhány évig (1940-1944) az akkori Magyarország legmagasabb pontja volt. Ekkor nevezték el, s ez idő alatt hivatalosan is Horthy Miklós-csúcsnak nevezték.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 6.

A Borgói-hegység északi területéről a felhőktől nem látható a Puzdra – Gargalló - Ünökő, így Dornavatra felé kerestünk leszállási lehetőséget.

A Radnai-havasok felé 1.

A Radnai-havasokat – mely a Kárpátok északi részén helyezkedik el -, mint a legtöbb 2000 m feletti hegységet, az év főbb szakaszaiban felhők borítják. Az ukrán határ közelében magába foglalja a Gutint, az Avast, a Ciblest, a Szuhárd és a Borgói hegységeket. Máramarosi hegyekként is szokták emlegetni. A kiterjedése 1000 négyzetkilométer körüli.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – Radnai-havasok

Radnai-havasok - telihold a Gonosz-kő csúcs fölött

Radnai-havasok – A Keleti-Kárpátok vonulatának legmagasabb hegysége.

Radnai-havasok a Keleti-Kárpátok vonulatának legmagasabb, s a legtöbb alpesi vonást hordozó festői hegysége. Szerkezetét nagyrészt kristályos és átalakult kőzetek alkotják, üledékes kőzetekkel övezve. A hegység aszimmetrikusan, sasbérc szerűen emelkedik ki: a mintegy 50 km hosszú, kelet-nyugati irányú főgerinctől északra meredeken, délre viszont lankásabban ereszkedik alá a körben határoló völgyekbe. A főgerinc középső része meghaladja a 2000 méteres magasságot, csúcsai 2100-2300 méterre emelkednek.
Tovább >>