Márton Áron hitbéli igazsága örök és elévülhetetlen igazság, a püspök megtartó példája nem porlad az idő múlásával sem – mondta Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke Erdély legendás püspökének kaposvári szoboravató ünnepségén.
Tovább >>
Óriási fájdalmait fegyelmezetten és türelemmel viselte. Székesegyházának búcsúünnepén, 1980. szeptember 29-én visszaadta halhatatlan lelkét Teremtőjének.
A hatóságok hírzárlatot rendeltek el, az újságok nem számolhattak be a püspök haláláról, arról csak az egyház távirati és egyéb értesítőiből, illetve a Szabad Európa Rádió magyar és román nyelvű műsorából lehetett értesülni. Minden eszközzel próbálták megakadályozni a híveket abban, el tudják kísérni püspöküket utolsó útjára.
Tovább >>
Egészségi állapota fokozatosan gyengült az 1970-és évek elején. A prosztatarák által előidézett súlyos fájdalmak ellenére Márton Áron továbbra is hűségesen teljesítette főpásztori kötelességeit. Betegségére hivatkozva négyszer kérte a felmentését 1976–1978 között, de a pápa nem fogadta el. 1980. április 2-án azonban II. János Pál pápa felmentette a gyulafehérvári egyházmegye kormányzása alól az akkorra már nagybeteg püspököt teendőinek ellátása alól.
Tovább >>
Elkezdte a diadalmas bérmautakat, melyek valóságos diadalmenetté váltak. Kifogást nem emelhettek ezekkel az utakkal szemben, de a hatóságok mindent megtettek, hogy az ifjúságot távol tartsák a bérmálástól. Ám hiábavaló volt minden korlátozó próbálkozás, a hívek lelkesedését és a gyermekek bérmálkozási vágyát nem tudták korlátozni. A nagy püspök biztató szavaira áhítoztak hívek és az igazságot kereső emberek egyaránt.
Tovább >>
Az udvarhelyi bérmálás után kerülő úton gyulafehérvári otthonába tért. Június 21-én Bukarestbe indult, ahonnan már nem volt visszatérés: a tövisi úton csellel letartóztatták. 25 évi kényszermunkával sújtották az erdélyi magyarság szeretett püspökét. Népét pedig, akik közül kiemelkedett, megfélemlítették: lelkeiket gúzsba kötni nem tudták ugyan, de megszomorítani, sanyargatni igen. Betiltották a búcsús zarándoklatokat, nem jöhettek többé a keresztaljak Csíksomlyóra, így elmaradt a gyimesi fehér keresztalja is. Megszűntek a közös utak, a közös imák, egyéni lázadókká váltak a gyimesiek, mert jöttek vonaton, gyalog, külön-külön eljártak a pünkösdi búcsúra, s fohászkodtak egyénileg az ő Babba Máriájukhoz, a csíksomlyói csodatevő Szép Szűz Máriához.
Tovább >>
Mint román állampolgár, csak útlevéllel látogathatta meg észak-erdélyi híveit. Így érkezett 1944 májusában is Kolozsvárra, papszentelésre. Ekkor azonban Magyarországon már folyt a zsidóság deportálása. Márton Áron a Szent Mihály templomban, de másutt is, a magyar főpapság körében egyedülálló élességgel kelt ki az antiszemitizmus ellen.
A vesztes háború után, 1944 őszén körlevelet adott ki, melyben a várható rendszerváltásra készítette fel papjait, akiket óvatosságra intett. Ő azonban nem hallgatott: felemelte szavát, hogy a párizsi béketárgyaláson ne ismétlődjenek meg 1919 igazságtalanságai.
Tovább >>
A kisebbségellenes román politika ellen Márton Áron félelmet nem ismerve harcolt. Hamarosan nagy tekintélynek örvendett Erdély-szerte, nem csak a katolikusok körében. A magyarság örömére XI. Piusz pápa 1938. december 24-én gyulafehérvári püspökké nevezte ki Márton Áront. A következő évben, 1939.február 12-én történt az ünnepélyes felszenteltés, melyet Andrea Cassulo, apostoli nuncius, a kolozsvári Szent Mihály templomban végzett el. Így szóltak szívből jövő szavai szentelése napján:
Tovább >>
Augusztus az Ő születési hónapja. Minden év augusztus 28-án Csíkszentdomokos ünneplőbe öltözik. Nem csupán a testüket öltöztetik ünneplőbe, hanem a lelküket is. Mert így emlékeznek Márton Áronra, a közülük kivált EMBERKATEDRÁLISRA.
Tovább >>
Illyés Gyula nevezte emberkatedrálisnak azt a Márton Áron gyulafehérvári püspököt, aki haláláig, börtönt és évtizedes házi őrizetet vállalva is táplálta az erdélyi magyarság hitét, éltetve bennük a szülőföld megtartó erejét.
Tovább >>
Márton Áron bölcsőhelye ez a kedves, székely település, titkok és balladák földje. A Csíki-medence legmagasabban, 640 m tengerszint felett fekvő, legnépesebb faluja. Az Olt forrásvidéke a határban található, közel a Maros forrásához, s a település az Olt folyó felső völgyében terül el Csíkszereda és Gyergyószentmiklós városok között félúton. A falu az Olt felső szakasza mentén mintegy 10 km-es hosszúságban nyújtózik végig, a Keleti-Kárpátok alatt. Hűvös hegyvidéki éghajlat jellemzi, az emberek kemény munkával keresik meg a mindennapi kenyerüket. Mégis Erdély egyik legnépesebb székely-magyar települése.
Tovább >>
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.