Címke: Keleti Kárpátok

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 14.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A négyfalusiak falvai a Nagykő-havas lábánál, a Barcaság déli peremén. Távolabb Brassó és a Keresztény-havas, még távolabb a Bucsecs és a Királykő.

Erdély – A négyfalusi csángók

A Keleti-Kárpátok 1. című  fotóalbumban részletesen olvashatnak arról, hogy a barcasági csángók székely eredetű népcsoport. A hétfalusi csángó magyarok eredetéről sokat vitatkoztak, és vitatkoznak a történészek. Többen a moldvai csángókkal azonosítják. A „csángó” jelző az elcsángálást (elvándorlást, vonulást) jelenti és ebben a formában érvényes a moldvai csángókra. A hétfalusiak is csángók, de ők nem a csángálás miatt kapták e nevet, hanem a sajátos vészjelzési formájukról.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 11.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Az első szomszédos település Kibéd, a Kis-Küküllő partján.

Erdély – Makfalvától a Kászonokig

Kibéd szomszédságában emelkedett egykor Maka vezér vára. Ma már nyoma sincs az erősségnek, de nevét még őrzi a völgyben ülő falucska, Makfalva. És őrzi a vár köveit a templom és az iskola. Történt, még a reformkorban, 1834-ben, hogy az országjáró Wesselényi Miklósba egy marosszéki közgyűlésen a kormánybiztos belefojtotta a szót, mondván, nincs is birtoka Marosszéken, így nincs joga felszólalni. Mit tesz erre a székely Dósa Elek?
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 10.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A Nemere egy része – távol a Moldvai-dombság.

Erdély – Az Úz-völgye és a Nemere vidéke

A keleti szelek fellegvára az ezeréves határ emlékeit őrző legendás Nemere. A Keleti-Kárpátok külső hegykoszorújának középső részéhez tartozó vonulat 1600 méteres csúcsaival, óriás erdeivel és megritkított hátaival nem tartozik a leglátogatottabb hegységek közé. Nincsenek autóval járható átjárói, menedékházai, turista központjai. A nehezen megközelíthető a hegységet az Úz-völgye választja el a Csíki-havasoktól, ahol érdemes tisztelegni a nagy háborúk hősi halottai és a jelen küzdelmek heroikus megélői előtt.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 9.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Alattunk a Gyimesi-szoros - a Csalhó ide is betekint

Erdély – a Gyimesek fölött

Titokzatos vidék ez a „Patakország”, titokzatos világ a Gyimesek völgye, egyetlen végtelen utca, egyetlen pántlikaként tekeredő utcasor a három, ékes füzért alakító település: Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk. S a pántlika végén ott ékeskedik múltunk történelmében élő, számunkra már csak álmainkban létező régi vámház, a történelmi Magyarország „ezeréves határa”.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 8.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A felhőtengerből, mint sziget emelkedik ki a Csalhó mészkő-hegytömbje.

A Csalhó felett

A Keleti-Kárpátok szívében emelkedő Csalhó különleges formakincseit konglomerátum és mészkő felépítésének köszönheti. Az 1800 méter fölé magasodó tágas platója pereméről minden irányban gigantikus sziklafalak szakadnak le.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 6.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A Horthy-csúcs (Nagy-Pietrosz) 2303 m. A völgyben a tengerszemek még jég alatt.

A Radnai-havasok felé 2.

A Nagy-Pietrosz, vagy Köves-havas nem csupán a Radnai-havasoknak, hanem egyben az egész Keleti-Kárpátoknak a legmagasabb hegycsúcsa, 2303 m. A tiszteletteljes, égbe nyúló csúcs a második bécsi döntést követően néhány évig (1940-1944) az akkori Magyarország legmagasabb pontja volt. Ekkor nevezték el, s ez idő alatt hivatalosan is Horthy Miklós-csúcsnak nevezték.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 6.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A Borgói-hegység északi területéről a felhőktől nem látható a Puzdra – Gargalló - Ünökő, így Dornavatra felé kerestünk leszállási lehetőséget.

A Radnai-havasok felé 1.

A Radnai-havasokat – mely a Kárpátok északi részén helyezkedik el -, mint a legtöbb 2000 m feletti hegységet, az év főbb szakaszaiban felhők borítják. Az ukrán határ közelében magába foglalja a Gutint, az Avast, a Ciblest, a Szuhárd és a Borgói hegységeket. Máramarosi hegyekként is szokták emlegetni. A kiterjedése 1000 négyzetkilométer körüli.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – Radnai-havasok

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Radnai-havasok - telihold a Gonosz-kő csúcs fölött

Radnai-havasok – A Keleti-Kárpátok vonulatának legmagasabb hegysége.

Radnai-havasok a Keleti-Kárpátok vonulatának legmagasabb, s a legtöbb alpesi vonást hordozó festői hegysége. Szerkezetét nagyrészt kristályos és átalakult kőzetek alkotják, üledékes kőzetekkel övezve. A hegység aszimmetrikusan, sasbérc szerűen emelkedik ki: a mintegy 50 km hosszú, kelet-nyugati irányú főgerinctől északra meredeken, délre viszont lankásabban ereszkedik alá a körben határoló völgyekbe. A főgerinc középső része meghaladja a 2000 méteres magasságot, csúcsai 2100-2300 méterre emelkednek.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – Kelemen-havasok

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A Maros-szoros kapujában - jobbra a Kelemen-havasok, balra a Görgényi-havasok

Kelemen-havasok – A Keleti-Kárpátok nyugati vonulatának középső része

A Kelemen-havasok a Keleti-Kárpátok legmagasabb vulkáni hegysége. Maros megye, Hargita megye, Suceava megye és Beszterce-Naszód megye területén helyezkedik el, a Maros völgye és a Dornai-medence között.
A Keleti-Kárpátok nyugati vonulatának középső részén fekszik. Vulkáni eredetét a jellegzetes lapos hegyhátak és az ezekből kúpszerűen kiemelkedő hegycsúcsok bizonyítják, melyek közül a 2102 méteres Kis-Pietrosz és a 2021 méteres Rekettyés a legmagasabb.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – Csíki-havasok

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A Békás-szoros, távol a Kis-Cohárd

Csíki-havasok – A Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park

A Nemzeti Park a Keleti-Kárpátok központi csoportjában  helyezkedik el, a Hagymás hegységben. A Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Parkot átszeli az a  transzkárpatikus út, amely összeköti a Gyergyói-medencében elhelyezkedő Gyergyószentmiklóst Békással. Itt találhtó a Békás-szoros és a Gyilkos-tó, valamint a Súgó-szoros, a Likas-zsomboly és a Nagyhagymás- Feketehagymás-Egyeskő. A Terkőtől a Vit-havasig terjed, magába foglalva a Békás-szorost is. Összhosszúsága 70 km, szélessége 10-15 km.
Tovább >>