Címke: Gyulafehérvár

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 21.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Ég és föld között szép időnek néz ki, de a pára csak 500 m fölött oszlik szét. Jelen esetben a hidegpárna jelenség a nap múltával eltűnik.

ERDÉLY – Makfalvától a Retyezátig

A Kárpát-medencében a téli félévben fellépő tipikus időjárási jelenség. Hidegpárna kialakulásakor rendszerint tartósan anticiklon uralja a térséget, a talaj közelében hőmérsékleti inverzió alakul ki.  A tipikus forgatókönyv szerint kezdetben csak a felszín közelében sűrű köd fokozatosan megvastagszik, majd megemelkedik, és rétegfelhőzetté alakul át. A felhőzet teteje rendszerint 400 és 1000 méter között stabilizálódhat. A felhőzet alatti egyhangú, hideg, párás, szürke idővel szemben a felhőzet fölé nyúló hegycsúcsokon derült, napos, a lentinél melegebb időt tapasztalhatunk.
Tovább >>

Emlékezzünk Márton Áronra, halálának (1980. szeptember 29.) 40. évfordulója alkalmából (6.)

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Gyász

1980. szeptember 29. – Márton Áron az égi mezőkre költözött

Óriási fájdalmait fegyelmezetten és türelemmel viselte. Székesegyházának búcsúünnepén, 1980. szeptember 29-én visszaadta halhatatlan lelkét Teremtőjének.
A hatóságok hírzárlatot rendeltek el, az újságok nem számolhattak be a püspök haláláról, arról csak az egyház távirati és egyéb értesítőiből, illetve a Szabad Európa Rádió magyar és román nyelvű műsorából lehetett értesülni. Minden eszközzel próbálták megakadályozni a híveket abban, el tudják kísérni püspöküket utolsó útjára.
Tovább >>

Emlékezzünk Márton Áronra, halálának (1980. szeptember 29.) 40. évfordulója alkalmából (5.)

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Márton áron szobája, betegágya

Márton Áron, az Emberkatedrális – Gyengülő egészséggel

Egészségi állapota fokozatosan gyengült az 1970-és évek elején. A prosztatarák által előidézett súlyos fájdalmak ellenére Márton Áron továbbra is hűségesen teljesítette főpásztori kötelességeit. Betegségére hivatkozva négyszer kérte a felmentését 1976–1978 között, de a pápa nem fogadta el. 1980. április 2-án azonban II. János Pál pápa felmentette a gyulafehérvári egyházmegye kormányzása alól az akkorra már nagybeteg püspököt teendőinek ellátása alól.
Tovább >>

Emlékezzünk Márton Áronra, halálának (1980. szeptember 29.) 40. évfordulója alkalmából (4.)

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Hívek között - megörökített bérmaút

Márton Áron – a visszakapott szabadságot követően

Elkezdte a diadalmas bérmautakat, melyek valóságos diadalmenetté váltak. Kifogást nem emelhettek ezekkel az utakkal szemben, de a hatóságok mindent megtettek, hogy az ifjúságot távol tartsák a bérmálástól. Ám hiábavaló volt minden korlátozó próbálkozás, a hívek lelkesedését és a gyermekek bérmálkozási vágyát nem tudták korlátozni. A nagy püspök biztató szavaira áhítoztak hívek és az igazságot kereső emberek egyaránt.
Tovább >>

Emlékezzünk Márton Áronra, halálának (1980. szeptember 29.) 40. évfordulója alkalmából (3.)

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Szabadon mozoghatott a gyulafehérvári püspöki kertben

Márton Áron letartóztatása – A fogoly püspök

Az udvarhelyi bérmálás után kerülő úton gyulafehérvári otthonába tért. Június 21-én Bukarestbe indult, ahonnan már nem volt visszatérés: a tövisi úton csellel letartóztatták. 25 évi kényszermunkával sújtották az erdélyi magyarság szeretett püspökét. Népét pedig, akik közül kiemelkedett, megfélemlítették: lelkeiket gúzsba kötni nem tudták ugyan, de megszomorítani, sanyargatni igen. Betiltották a búcsús zarándoklatokat, nem jöhettek többé a keresztaljak Csíksomlyóra, így elmaradt a gyimesi fehér keresztalja is. Megszűntek a közös utak, a közös imák, egyéni lázadókká váltak a gyimesiek, mert jöttek vonaton, gyalog, külön-külön eljártak a pünkösdi búcsúra, s fohászkodtak egyénileg az ő Babba Máriájukhoz, a csíksomlyói csodatevő Szép Szűz Máriához.
Tovább >>

Emlékezzünk Márton Áronra, halálának (1980. szeptember 29.) 40. évfordulója alkalmából (2.)

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Márton Áron püspök szobra a gyulafehérvári papnevelő intézet udvarán. 1990-ben avatták, a püspök halálának 10, évfordulóján.

Márton Áron a vádlottak padján – A felcsíki bérmaút

Mint román állampolgár, csak útlevéllel látogathatta meg észak-erdélyi híveit. Így érkezett 1944 májusában is Kolozsvárra, papszentelésre. Ekkor azonban Magyarországon már folyt a zsidóság deportálása. Márton Áron a Szent Mihály templomban, de másutt is, a magyar főpapság körében egyedülálló élességgel kelt ki az antiszemitizmus ellen.
A vesztes háború után, 1944 őszén körlevelet adott ki, melyben a várható rendszerváltásra készítette fel papjait, akiket óvatosságra intett. Ő azonban nem hallgatott: felemelte szavát, hogy a párizsi béketárgyaláson ne ismétlődjenek meg 1919 igazságtalanságai.
Tovább >>

Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (10.)

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Bara Ferenc, esperes, Márton Áron hajdani titkára, a püspök reverendájának cingulumával

Márton Áron emlékezete – a püspöki titkár, Bara Ferenc

Bara Ferenc esperes-plébánossal nemrégen hozott össze az isteni gondviselés. Gáll Jenő barátunkkal látogattuk meg Csíkdánfalván, a plébánián, ahol jelenleg gondozza a hívek lelkét. Ő volt Márton Áron titkára, akit Bálint Lajos, Csíkszentdomokos akkori plébánosa ajánlott a püspök úr szolgálatába. Büszke arra, hogy Márton Áron szentelte pappá, 1976. június 20-án, s az ő szülőfalujába, Csíkszentdomokosra került Bálint Lajos mellé. Kedves emlék számára, hogy a püspök áldást s könyveket küldött, neki, a káplánnak, a későbbi érsekkel, Bálint Lajossal.
Tovább >>

Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (8.)

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Bálint Lajos bérmaúton

Márton Áron emlékezete – Az első erdélyi érsek, Bálint Lajos

Bálint Lajos érsekkel  Berszán Lajos atyánál találkoztunk, aki itt, Gyimesközéplokon, majd Marosfőn osztotta meg velünk értékes gondolatait. Figyelemmel kísérte munkásságunkat, mi pedig számtalan alkalommal felkerestük. Mindig szívesen fogadott. Sokat mesélt csíkszentdomokosi tíz évéről, Márton Áron szülőfalujáról, ahol plébánosként gondozta a hívek lelkét.
Az érsekkel együtt megjártuk a gyimesi határban a Szép-havas legendás csúcsát, mely őrizte a Szent László kápolna romjait. Megtiszteltetés volt számunkra közeledése felénk, barátságos, elismerő szavakkal illette fotóalbumainkat. Lélekkel látó elemzésit megszívleltük, örömmel vettük baráti tanácsait.
Tovább >>

Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (6.)

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Csíksomlyói Szűzanyánk, hazajöttünk!- Hajdó István a csíksomlyói búcsúban, 2005-ben

Márton Áron emlékezete – Csíksomlyói Szűzanyánk, hazajöttünk! – Hajdó István

Hajdó Istvánnal, az egykori gyergyószentmiklósi főesperessel, Székelylengyelfalva néhai plébánosával igaz barátság fűzött össze bennünket. Tőle tudtunk meg legtöbbet Márton Áronról, Ő volt az, aki a legnagyobb tisztelettel és szeretettel emlékezett az Emberkatedrálisra. Az elhivatottságot, mely szívében, lelkében élt, Márton Árontól örökölte. A hit, a tettvágy, a nemzettársak szeretete, mind-mind Márton Áron hatására uralta lelkét. Imáiban mindig jelen volt a legendás püspök óriási géniusza, cselekedeteit is Ő irányította. Többször is vallott erről.
Tovább >>

Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (4.)

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Márton Áron hívei között, 1969

Márton Áron emlékezete – „Ha majd Márton Áron ad össze minket!”

Kányádi Sándorról 2011-ben készített albumunk gyűjtése közben 11 napot töltöttünk Sándor bácsival Székelyföldön. Együtt utaztunk életének helyszínein, egyik településről a másikba, mindent megmutatott, ami az ő számára fontos volt szülőföldjén. Ekkor mesélte el házasságkötésének történetét, s találkozását Márton Áronnal. Egymás tiszteletén alapuló szép keresztényi kapcsolat alakult ki közte és Márton Áron között, aki szívesen fogadta a protestáns költőt. „Mi más felekezeteket is szívesen látunk!” – mondta a katolikus püspök.
Tovább >>