Címke: Dél-Erdély

Barangolás Dél-Erdély tájain 4.

A Kis-Kazán-szoros bejárata. A szerb oldalon alagút-őrző állomás, lejjebb hajómegfigyelő.

Az Al-Duna (3.) – Kis-Kazán-szoros

A Vaskapu-szoros több szorosból álló, 134km hosszú folyami szűkület, melynek legismertebb tagja a lenyűgöző szépségű Kazán-szoros, Románia és Szerbia határvonala. Az Al-Duna vidéke a történelmi Magyarország és egyben Erdély legdélebbi része volt, amely elválasztotta a Kárpátok déli vonulatát a Szerb-Érchegységtől. Az Orsova után következő Szörényvár már Havasalföld kapuján fekszik.
Tovább >>

Barangolás Dél-Erdély tájain 1.

A Duna kiöblösödött torkolata a Kazán-szoros előtt. Bal oldalon a Szent Laszló-vár maradványa. A vízből a neves Babakaj-szirt emelkedik ki, jobbról Galambóc-vár látható.

Vízi úton a Kazán-szoros felé – Az Al-Duna és ősvárai

A vadregényes, zordon hegyek szorításában hömpölygő Al-Duna bal partján, alig néhány méternyire a forgalmas közúttól magas kőtornyok pártázatos sziluettje vonja magára a történelmi múlt búvárainak figyelmét.
Erre a mesebeli tájra barangolunk el gondolatban, s hívunk minden történelmet, földrajzot, kedvelő-tudakoló természetszeretőt. De érdemes felvenni a túrabakancsot, s a valóságban is követni a vadregényes vidéket.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 22.

A múltban Zerge-havasoknak szólították és adták meg a neki kijáró tiszteletet. Kevés magyar eredetű földrajzi elnevezése van a csúcsoknak.

ERDÉLY – A Retyezát

Retyezát az erdélyi és Erdély környéki hegyvonulatok ékköve, amely ötvözi magában a Kárpátok valamennyi arculatát. Égbe nyúló, komor hegyormok, csipkézett gerincek, félelmetes, évezredek alatt formált sziklaszirtek hívogatnak, de vannak itt roppant tömegű kőtörmelékkel bélelt, katlanszerű völgyek, kietlen kősivatagokban felcsillanó, tükörtiszta tengerszemek, halk morajjal csörgedező vagy haragos zúgású vízesésekké erősödő patakok, bűbájos szépségű szurdokok, zsombolyok és barlangok, minden, amitől annyira szeretjük a Kárpátokat.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 21.

Ég és föld között szép időnek néz ki, de a pára csak 500 m fölött oszlik szét. Jelen esetben a hidegpárna jelenség a nap múltával eltűnik.

ERDÉLY – Makfalvától a Retyezátig

A Kárpát-medencében a téli félévben fellépő tipikus időjárási jelenség. Hidegpárna kialakulásakor rendszerint tartósan anticiklon uralja a térséget, a talaj közelében hőmérsékleti inverzió alakul ki.  A tipikus forgatókönyv szerint kezdetben csak a felszín közelében sűrű köd fokozatosan megvastagszik, majd megemelkedik, és rétegfelhőzetté alakul át. A felhőzet teteje rendszerint 400 és 1000 méter között stabilizálódhat. A felhőzet alatti egyhangú, hideg, párás, szürke idővel szemben a felhőzet fölé nyúló hegycsúcsokon derült, napos, a lentinél melegebb időt tapasztalhatunk.
Tovább >>

Emlékezzünk Márton Áronra, halálának (1980. szeptember 29.) 40. évfordulója alkalmából

Ezt a földet elhagyni nem szabad, mert ez a miénk.

Ki volt Márton Áron? – EMBERKATEDRÁLIS

A kisebbségellenes román politika ellen Márton Áron félelmet nem ismerve harcolt. Hamarosan nagy tekintélynek örvendett Erdély-szerte, nem csak a katolikusok körében. A magyarság örömére XI. Piusz pápa 1938. december 24-én gyulafehérvári püspökké nevezte ki Márton Áront. A következő évben, 1939.február 12-én történt az ünnepélyes felszenteltés, melyet Andrea Cassulo, apostoli nuncius, a kolozsvári Szent Mihály templomban végzett el. Így szóltak szívből jövő szavai szentelése napján:
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-medence

Barcaújfalu evangélikus temploma

A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Barcaújfalu

Barcaság tájain a szórványmagyarság még napjainkban is jelentős szerepet tölt be. A Barcasági-medencét az Olt kanyarulata és a Dél-Erdélyi-havasok, illetve a Kárpátok hegyei fogják közre.
A barcasági csángókhoz szokták sorolni a Brassótól északra fekvő Barcaújfalu, Krizba és Apáca települések lakót is, noha ez a három település néprajzilag nem tartozik a barcasági falvakhoz, másik egységet képeznek.
Tovább >>