Szerző: Lőwey Lilla

Kis-Balaton 5. – A Kányavári-sziget 2.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A borostyán benőtte a sziget fáit.

A Kányvári-sziget a Kis-Balaton szívében 2.

A másfél kilométer hosszú, keskeny sziget „főútja” tágas, fasorral szegélyezett sétány, ahol pihenőhelyek, játszótér, kis és nagy kilátók várják a látogatókat. Utóbbiakon fontos eszköz lehet egy átlagosnál hosszabb távcső is, hiszen az ember által folyamatosan látogatott területtől az állatok viszonylagos távolságot tartanak. Kis szerencsével változatos élővilágot térképezhetünk fel: eddig 250 madárfajt figyeltek meg a területen, ebből közel 150 fészkel a környező vizekben. Gyakori vendég többek között a búbos vöcsök, amiről a szigeten körbefutó tanösvény is kapta a nevét.
Tovább >>

Kis-Balaton 4. – A Kányavári-sziget

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Innen már betekintést kaphatunk a mocsárvilágba, ha halkan közelítjük meg.

A Kányvári-sziget a Kis-Balaton szívében 1.

A Balaton nyugati szélén, a Zala folyó legalsó szakaszán terül el hazánk egyik legnagyobb mocsaras vidéke. A Balatonba érkező víz fontos természetes szűrőjeként is működik a Kis-Balaton. A Tüskevárból is ismert nádvilág a türelmes szemlélők számára ma is idilli képet nyújt: a lápon a vízimadarak tömegei mellett vadak is biztonságot találnak, a nyílt vízfelületeken pedig esténként a zalai dombok mögött lenyugvó nap csillog.
Tovább >>

Kis-Balaton 3. – A Kis-Balaton a magasból

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Hídvégnél balra a környék egyetlen vendégháza.

A Kis-Balaton a magasból – A madártávlat szépségei

A vidék egykor a Balaton nyílt vizű öble volt, amely az idők során hordalékkal töltődött fel, lápos sás- és nádtengerré vált. Ma már szigorúan őrzött természetvédelmi terület, különösen gazdag a madárvilága. A Zala folyó torkolatvidékének helyreállítása 1980 óta folyik. Az 1980-as évek közepén megépült az 1870 hektár felületű, 28 millió köbméteres új tó, amely szűrőként működik.
Tovább >>

Kis-Balaton 2. – A Kis-Balaton felé – hajóval

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Balatonfüredről hajóval is indulhatunk Keszthely irányába.

A Kis-Balaton felé – Balatonfüredről hajóval – Keszthely irányába

Ha szeretnénk meglátogatni Kis-Balatont, a Balatontól délnyugatra fekvő, természeti és kulturális értékekben gazdag tájegységet, hajóval is megközelíthetjük. Közben gyönyörű tájakat szemlélhetünk, melyet a 19. században Jókai Mór is megtett. Megkapó írásaiban szeretettel szólt a tájról. (A Jókai Mór – Az Anna-báltól a Szent Anna-tóig című irodalmi fotóalbumunkban is található ezekből válogatás.)
Tovább >>

Kis-Balaton 1. – A Kis-Balaton felé

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Tihanyban még választhatunk, hogy hajóval vagy gépkocsival indulunk a Kis-Balaton felé

A Kis-Balaton felé a Balaton északi partján – gépkocsival

A gyönyörű erdélyi tájaktól elparancsolt bennünket a Covid-19 vírus okozta pandémia, így közelebbi szépségeket kellett felfedeznünk, mivel a fényképezőgép és gazdája nem tud pihenőt fújni(!). Egy-egy hétvégén többször megfordultunk már a számunkra kedves vidéken, a Kis-Balaton tájain régebben is, a szívünkbe zártuk a természet eme különleges csodáit.
Tovább >>

A hazaszeretet dimenziói – Riport a Veszprémi Megyei Naplóban

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Napló - Veszprém Megye napilapja

G. Takács Mária beszélget a szerzőpárossal a kezdetekről és a befejezésről

A Veszprémben élő házaspár, Lőwey Lilla irodalmi szerkesztő és Váradi Péter Pál fotográfus közel harminc éve alkot együtt. Kezük alól Erdélyről kultúrtörténeti kuriózumnak beillő fényképes, irodalmi idézetekkel színesített albumok sokasága került ki. Rendkívül értékes életművük befejezését tervezik.
Tovább >>

Lőwey Lilla és Váradi Péter Pál vall a közös munkáról, a közös életről a Kossuth Rádióban

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Kossuth Rádió

Rövid bejátszás a Kossuth Rádióban a „Házasság hete” alkalmával, 2021. február 10-én, a Jónapot Magyarország! című műsorban

Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla első közös munkája: Erdély – Tél a havason című – antológia szerű – irodalmi fotóalbum, mely egy fotókiállítás 52 képét tartalmazza a hozzájuk válogatott – hangulatában, tartalmában azonosuló – versek párosításával.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 30.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Marosvásárhely nyugati része, távolban az „Azomures” műtrágyagyár, azon túl a polgári repülőtér.

ERDÉLY  – Marosvásárhely

„…Íme a város, amelyet székely-magyar mivoltában, a két Bolyai világhírnevének ellenére, és felrúgva a történelmi hagyományokat, megsemmisített a félelem … nehogy valaha is újból egy Magyar Autonóm Tartomány székhelye lehessen….”  (Sütő András)
Tovább >>

192 éve született Orbán Balázs, a legnagyobb székely

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Lánchíd Rádió logó

A hajdani Lánchíd Rádióban, 2009-ben készült riporttal emlékezünk

Egy 2009-ben készült rádióriport látott napvilágot számítógépünk egy titkos zugából. A Legnagyobb székely, Orbán Balázs című fotóalbumunk megjelenését követően készült a legendás Lánchíd Rádióban. A hanganyag jelenleg is aktuális, a minap emlékeztünk a Székelyföld kutatójára, születésének 192. évfordulója alkalmából.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 29.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A Csukás-tó a Szék felé vezető út-mentén.

ERDÉLY – Szék és vidéke

Szék település a Kis-Szamos jobb partján húzódik meg, a magyarok által legkorábban benépesített mezőségi területek közé tartozik. Az 1291-ben keletkezett krónika Zeek névalakban örökítette meg, a Szék névalak 1612-től használatos. A középkorban viszonylag sűrűn lakott vidék volt. IV. Bélától szabad királyi város rangot kapott, kiváltságait 1884-ig őrizte, amikor községgé minősítették vissza.
Tovább >>