Szerző: Lőwey Lilla

Kis-Balaton 24. – A Kányavári-sziget 21.

A hím fekete bütyke nagyobb, mint a tojóé.

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Nyílttéri madarak – Récefélék – A bütykös hattyú (Cygnus olor)

A bütykös hattyú (Cygnus olor) a madarak osztályának lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába tartozó faj. A hattyú fenséges kinézete évezredek óta lenyűgözi az emberiséget. Már az ókori Görögország óta nyomon van a kultúránkban.
Tovább >>

Kis-Balaton 23. – A Kányavári-sziget 20.

Boldog tőkésréce, gácsér.

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Nyílttéri madarak – Vöcskök és vadrécék – A tőkés réce (Anas platyrhynchos)

A tőkés réce (Anas platyrhynchos) a leggyakoribb hazai réce, a házi kacsa őse. Mivel azzal korlátlanul kereszteződik, típusos egyedein kívül változatos színű egyedek is előfordulnak állományában. Alkalmazkodó faj, szinte minden vizes élőhelyen előfordul, a legnagyobb folyóktól a városi parkokban lévő apró tavakig. Állományát ismereteink szerint semmilyen folyamat nem veszélyezteti, természetes populációját tenyészetekből származó egyedekkel növelik a vadászok.
Tovább >>

Kis-Balaton 22. – A Kányavári-sziget 19.

A nagy bukó (Mergus merganser).

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Nyílttéri madarak – A nagy bukó (Mergus-merganser)

A vöcsökfélék különösen kedvelik a sekély, homokos aljú tavakat, ahol nincs áramlás. Kevésbé gyakran lehet látni lassú folyású folyóknál is. A szaporodási időszakban egyes fajok láthatók a tengeren is. Több faj is kimerészkedik a tengerre, de nem mennek távol a parttól. Úszó és bukó madarak. Nappali madarak, de néha éjjel is aktívak. A legtöbb faj magányosan vagy párban él. Télen általában kisebb csapatokban vannak. Vízi rovarokkal és halakkal táplálkoznak.
Tovább >>

Kis-Balaton 21. – A Kányavári-sziget 18.

Egy kis csíkos vöcsök fiókával büszkélkedik.

Búbos vöcsök tanösvény – Nyílttéri madarak – Vöcskök – búbos vöcsök (Podiceps cristatus)

A búbos vöcsök (Podiceps cristatus) a vöcsökalakúak rendjébe, ezen belül a vöcsökfélék családjába tartozó karcsú vízimadár faj. A legnagyobb hazai vöcsök, mely hazánk nagyobb állóvizeinek rendszeres és jellegzetes költőfaja. A vizes élőhelyek védelmével, a mesterséges vízfelületek szakszerű gondozásával a hazai állomány léte biztosított. Rövidtávú vonuló, elsősorban Dél-Európában telel, hazánkból a madarak nagy része késő ősszel elvonul, csak néhányan maradnak a be nem fagyó vizeken.
Tovább >>

Kis-Balaton 20. – A Kányavári-sziget 17.

A mátyásmadár, azaz a szajkó (Garrulus glandarius) fészekrablóként is ismert.

Búbos vöcsök tanösvény – Nyílttéri madarak – a dolmányos varjú (Corvus cornix), a vetési varjú (Corvus frugilegus) és a holló (Corvus corax)

A szajkó (Garrulus glandarius), más néven európai szajkó a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a varjúfélék családjába tartozó faj. Közismert népies neve: mátyásmadár vagy mátyás-szajkó, egyes vidékeken mátyás, illetve matyi-madár. Az időjárástól függően március vége felé kezdi meg fészke építését és áprilisban, de legkésőbb május elején a költést. A kialakult párok csak egy szezonra maradnak együtt.
Tovább >>

Kis-Balaton 19. – A Kányavári-sziget 16.

A bohókás formájú guvat mindenevő, ami lemegy a torkán.

Búbos vöcsök tanösvény – Vízparti madarak – A gólya (Ciconia ciconia) a gólyatöcs (Himantopus himantopus), a guvat (Rallus aquaticus),  és a vízityúk (Gallinula chloropus)

A fehér gólya (Ciconia ciconia) a gólya alakúak rendjébe, ezen belül a gólya félék családjába tartozó nagy testű és elterjedési területén általánosan ismert gázlómadár. A köznyelvben erre a madárfajra értik a közismert gólya kifejezést. Népi elnevezései gilice, cakó, koszta, gagó és eszterág.
Gólyára emlékeztető, fekete-fehér színezetű, hosszú lábú partimadár a gólyatöcs (Himantopus himantopus).
Tovább >>

Kis-Balaton 18. – A Kányavári-sziget 15.

Öreg hím kárókatona párzási időben, dísztollazatban.

Búbos vöcsök tanösvény – Nyílt vízfelületek madarai – A nagy kormorán (Phalacrocorax carbo)

A nagy kárókatona a madarak osztályának a szulaalakúak rendjébe, ezen belül a kárókatonafélék családjába tartozó faj. A testhossza 80-100 centiméter közötti, szárnyfesztávolsága 130-160 centi között változik. Átlagos súlya 1700-3000 gramm közötti. Teste nyúlánk, ennek ellenére hengeres és erős. Hosszú vékony nyakán kis fején közepes, erősen kampós csőr található. A feje, nyaka, hasa, hátalja fénylőn feketés zöld. Mivel elsősorban halakból áll a menüje, és hazánkban a tél beálltával jelenik meg, rengeteg vízkezelőnek okoz problémát jelenlétük.
Tovább >>

Kis-Balaton 17. – A Kányavári-sziget 14.

A kis kárókatona – phalacrocorax pygmeus – kedvenc eledele a folyami géb.

Búbos vöcsök tanösvény – Nyílt vízfelületek madarai – A kis kárókatona, avagy a kis kormorán (Microcarbo pygmeus)

A legkisebb Európában is előforduló kormoránfaj, körülbelül fele akkora, mint a kárókatona. Csőre arányaikhoz viszonyítva rövidebb, mint nagyobb testű rokonáé. Rendszeres fészkelő. A magyarországi populáció védett területeken fészkel, és táplálkozni is főleg itt szokott. A telepek oltalma, őrzése megoldott. Világállománya csökkenő, hazai állománya növekvő trendet mutat, ezért Magyarország szerepe a faj megőrzésében egyre jelentősebb lesz. Az ártéri fészkelők állománya az élőhely védelmével megoldható.
Tovább >>

Kis-Balaton 16. – A Kányavári-sziget 13.

Fészket építő küszvágó csér.

Búbos vöcsök tanösvény – Nyílt vízfelületek madarai – Sirályok és csérek (Sterna hirundo)

A sirályfélék családjába (Laridae) tartozó sirályok rendszerint kitartóan repülnek, emellett jól úsznak, és a vízen pihennek, sőt ott is alszanak. A sirály hol csapkod a szárnyaival, hol vitorlázik, hol meg köröz, illetve siklórepüléssel lecsap, hogy megszerezze az élelmét, legyen az akár hal, rovar vagy bármiféle hulladék (ennélfogva a kikötőkben jó szolgálatot tesz, mint hulladék- és dögevő madár). Az ezüstsirályok a csőrükben felvitt kagylókat és más puhatestűeket sziklákra ejtik, hogy feltörjék őket, majd bekebelezik a zsákmányt. Ha döghúsról van szó, a sirálynak szinte csillapíthatatlan az étvágya, ennek ellenére szerfölött tiszta állat.
Tovább >>

Kis-Balaton 15. – A Kányavári-sziget 12.

Este a nagy vizekre szállnak le, ahol biztonságban éjszakáznak.

Búbos vöcsök tanösvény – Nyílt vízfelületek madarai – A nyári lúd (Anser anser) 2.

Tavasztól őszig könnyen elboldogul a madarász a vadludak határozásával, mert csak 1 fajjal, a nyári lúddal találkozik. Szeptember végén aztán – amikor a gólyák már rég elmentek és a fecskék is lassan elhagyják költőhelyüket – az ősz csalhatatlan jeleként tűnnek fel az északi tájak vándorló vadludai is jellegzetes „V” alakban az égbolton. Hazánkban csak egyetlen vadlúdfaj költ: a nyári lúd (Anser anser). Ez a nagytestű faj elterjedt korai fészkelő a tavak nádasaiban: áprilisban már fiókáikat vezetgető családokat figyelhetünk meg.
Tovább >>