Szerző: Lőwey Lilla

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-medence

Barcaújfalu evangélikus temploma

A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Barcaújfalu

Barcaság tájain a szórványmagyarság még napjainkban is jelentős szerepet tölt be. A Barcasági-medencét az Olt kanyarulata és a Dél-Erdélyi-havasok, illetve a Kárpátok hegyei fogják közre.
A barcasági csángókhoz szokták sorolni a Brassótól északra fekvő Barcaújfalu, Krizba és Apáca települések lakót is, noha ez a három település néprajzilag nem tartozik a barcasági falvakhoz, másik egységet képeznek.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-medence

Krizba evangélikus temploma

A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Krizba

A tízfalusi csángó (további három – Apáca, Krizba, Barcaújfalu – távolabb, Brassótól északra fekszik) magyarok eredetéről sokat vitatkoztak, és vitatkoznak a történészek. Többen a moldvai csángókkal azonosítják. A „csángó” jelző az elcsángálást (elvándorlást, vonulást) jelenti és ebben a formában érvényes a moldvai csángókra. A hétfalusiak is csángók, de ők nem a csángálás miatt kapták e nevet, hanem a sajátos vészjelzési formájukról.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-medence

Az evangélikus templom mögött a muszka asztal

A Barcasági-medence – Háromfalusi csángók

A mai települések a 13. században alakultak ki, és az ez időtől fennmaradt oklevelek is csak székelyeknek nevezték őket. A három település – Tatrang, Zajzon, Pürkerec – nagyon közel vannak egymáshoz. A központi királyi hatalom összeomlása után nem történt meg a zálogból visszaváltás, és Brassó másfélszázados ellenkezés ellenére jobbágysorba süllyesztette az egykor szabad jogállású határőrző lakosságot. Mivel kevés földjük maradt, a szomszédos szász községekben vállaltak munkát (feles bérletet) és fakitermeléssel foglalkoztak. Sokan a jobb megélhetés reményében kivándoroltak Óromániába. személyfuvarozást nagyrészt ők látták el.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-medence

A négyfalusi települések Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu és Hosszúfalu. Távolban a Tatrangi-víztározó, mögötte a Csukás-hegység.

A Barcasági-medence – Négyfalusi csángók

Erdély e kicsiny, különleges világában, a Barcaságban, öt szoros torkollik: a törcsvári, a tömösi, az ó-sánci, a bratocsai és a bodzai. A magasodó, kékes hegyek által körülvett völgyekben tíz csángó-magyar falu kis házai tündökölnek. Ezek közül négy – Bácsfalu,  Türkös, Csernátfalu és Hosszúfalu teljesen összeépült – és Négyfalut alkotják. Másik három – Tatrang, Zajzon, Pürkerec – nagyon közel vannak egymáshoz és Négyfaluhoz is, így együtt Hétfalut képezik. További három – Apáca, Krizba, Barcaújfalu – pedig távolabb, Brassótól északra fekszenek.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-hegyek

A Cenk körül terül el Brassó városa

A Barcasági-hegyek – Brassó és környéke

Áprily Lajos szülővárosa, Brassó – ahol költő őse ötvös volt – Erdély délkeleti részén, a Kárpát-kanyarban fekszik, a Cenk hegyének lábánál. A jelentős kereskedőváros napjainkban is Románia egyik legnagyobb és legfejlettebb városa. Eredeti elhelyezkedése a mostani Bertalan-templom körül lehetett. Vagy a Brassót fedező vár, vagy a jelenlegi Fellegvár helyén, vagy a Bertalan templom feletti Gespreng-hegyen települt. A vár oltalma alatt kezdett épülni az 1211 után betelepült német lovagok (a későbbi Teuton lovagrend) közreműködésével.
Tovább >>

Emberkatedrális − Márton Áron és bölcsőhelye című fotóalbum a marosvásárhelyi Népújságban

Népújság - Maros megye legolvasottabb napilapja

A marosvásárhelyi Népújságban olvasható a hír, hogy megjelent az Emberkatedrális Márton Áron, erdélyi püspököt bemutató honismereti fotóalbum. A könyv a szülőfalut is megjeleníti, mivel Csíkszentdomokos hitvallójáról van szó Márton Áron személyében.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-hegyek

A Keresztény-havas - Brassó külterülete, óriási síközpont, 3 felvonóval

A Barcasági-hegyek – A Keresztény-havas

Brassótól délnyugatra, a Brassói-medence és a Bucsecs-hegység között emelkedik, a Nagykő-havassal együtt a képezi a Barcasági-hegyeket. 1200 méterrel magasodik a Brassói-medence fölé. Legmagasabb csúcsa 1799 méter, ehhez észak-keletről és dél-nyugatról alacsonyabb gerincek kapcsolódnak. A délnyugati gerinc meredek oldalaival és nagy szintkülönbségeivel hasonlít a Fogarasi-havasok északi mellékgerinceihez.
Tovább >>

Kárpátok koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – a Bucsecstől keletre

A Báj-havas a Bustyén felette felvonóról

A Bucsecstől keletre – A Báj-havas

A Kárpát-kanyar gyönyörű világa tárul elénk: a Báj-havas, a Keresztény-havas, valamint Bolnok tanulmányozása során, mely festői tájakat követve még lélegzetelállítóbb élményben lehet részünk.
Tovább >>

Kárpátok koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Bucsecs

Közeledünk a Déli-Kárpátok felé, távolban a Bucsecs

A Törcsvári-hágótól délre – A Bucsecs

A Keleti-Kárpátok megjelenítését a Kárpát-kanyar – a Törcsvári-hágótól délkeletre emelkedő, a maga nemében páratlan szépségű és vadságú Bucsecs – bemutatásával kezdjük. A hegység csúcsának legmagasabb pontja a 2505 méter magas Omu (Ember), melyen keresztül húzódott egykor (ezeréves) történelmi határunk.
Tovább >>

Felvidék.ma – Cservenka Judit interjúja a szerzőkkel

Márton Áron kollázs

Cservenka Judit készített egy interjút a szerzőparossal abból az alkalomból, hogy megjelent az Emberkatedrális Márton Áron, erdélyi püspököt bemutató honismereti fotóalbum. A könyv a szülőfalut is megjeleníti, mivel Csíkszentdomokos hitvallójáról van szó Márton Áron személyében.
Tovább >>