Szerző: Lőwey Lilla

Erdélyalbum – a Gyimes-völgyi “Patakország”

A gyimesi csángók csíksomlyóra indultak

Visszatekintő 7. – Az erdélyi végek kicsiny szelete: a Gyimesek völgye

Micsoda nagyszerű vidék ez! Mennyi csodaszép élmény emlékeztet engem itt a tájra! A Csíkszeredától keletre eső, egymásba kapaszkodó csíki füzérfalvak közül a regényes fekvésű Csíkszépvíz zárja a sort. A település híven őrzi a Keleti-Kárpátok ősi átjáróját, a Tatros-völgyét, a Szermászó-patak völgyében felfelé kapaszkodó, a Fügés-tetőn átvezető zegzugos utat, az „ezeréves határ” legendákkal övezett vidékét.
Tovább >>

Erdélyalbum – Felcsíki élmények

Erdély - Székelyföld - Közép- és Felcsík, 1996

Visszatekintő 6. – Az erdélyi végek újabb szelete: Felcsík

A Közép -és Felcsík c. honismereti fotóalbum 1996-ban jelent meg, majd a Gyergyó és vidéke című kötet 1997-ben látott napvilágot, ezzel zárult a történelmi Csíkszék bemutatása. Mindkettőhöz szinte párhuzamosan folyt a gyűjtőmunka. Ezek voltak az első varázslatos együtt töltött időszakok.
Tovább >>

Kilátó – a Veszprém Tv Kilátó című műsora

30 év – 46 kötet címmel nyílt meg Lőwey Lilla és Váradi Péter Pál Erdély könyvsorozatának kiállítása. Az Agóra Veszprém első emeleti kiállítóterében található tárlat a szerzőpáros három évtized alatt elkészült honismereti albumait, irodalmi fotóalbumait sorakoztatja fel. A kiállítást Ovádi Péter nyitotta meg, a térség országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: a Váradi- Lőwey házaspár példaértékű tevékenységének.
Tovább >>

Erdélyalbum – a folytatás…

A Csalhó, Gyergyó határában

Visszatekintő 5. – Az erdélyi végek kicsiny szelete: Gyergyó

„… Mindig édes izgalommal lestem a felénk tévedőt. Megpróbáltam szóra bírni, mert aggódtam: csak a szülőföldem iránt érzett leírhatatlan szerelem az oka annak, hogy úgy látom-érzem a Gyergyói-medencét (a Grécestől Gyilkos-tóig, a Gyergyóremetére ügyelő Kereszthegytől Borszékig, a csomafalvi – napot is sétáltató – Délhegytől Magas-Bükkig), amit csak érezni lehet, de hűen kifejezni nem. (…)”
Tovább >>

Erdélyalbum – ahogy elkezdődött

Napnyugta a Tolvajos-tetőn

Visszatekintő 4. – A megtartandó végekért – ERDÉLYÉRT

Sokszor jártunk Erdélyben, a határon túli szórványmagyarság múltját, jelenét kutatva. Különösen vonzottak a székely székek, az itt élő magyarok élettörténetei, sorfordulói hagytak mély nyomot bennünk. Olyan elhivatottsággal jártuk Székelyföldet, mint annak idején Orbán Balázs, „a legnagyobb székely”. Felkutattuk a Székelyföld kistájait, a székely székek településeit — a történelmi múlton és a földrajzi környezeten kívül – megörökítettük a jelenkor mozzanatait.
Tovább >>

Erdélyalbum – Hogyan tovább…?

ilkos-tó - háttérben a Cohárd

Visszatekintő 3. – A közös szerelem továbbra is Erdély

A közös munkából házasság lett, melyet a szülőföld szeretete, a társhoz való tartozás öröme, a késői szerelem hívott életre. Ez a munka varázslatosan gyönyörű, tele szépségekkel, de rögös útja is akad bőven, mely sok gyötrelmet okoz. Én a katedrát adtam fel, hogy minden erőmet a könyv elkészítésének szentelhessem, agrármérnök férjem falugazdászként dolgozott. Nehéz volt az időpont-egyeztetés, kevés a szabadság, s az Erdélyben végzendő gyűjtőmunka elengedhetetlen.
Tovább >>

Erdélyalbum – ahogy elkezdődött

Dedikálás: Sepsiszentgyörgy, Vártemplom, 2010

Visszatekintő 2. – A közös szerelem: Erdély

… Azóta eltelt majdnem tíz év, közös múltunkból mintegy huszonöt esztendő. Joggal tekintek tehát vissza a már említett megtett út kudarcaira, buktatóira s az előre mutató sikerekre, s a közben szerzett baráti kapcsolatok kiteljesedésére, a sok-sok sikeres bemutatóra. Íme, az egyik felejthetetlen, Sepsiszentgyörgyön, a Vártemplomban
Tovább >>

Erdélyalbum – ahogy elkezdődött

Székelyföld képi autonómiája

Visszatekintő 1. – Kalandos kezdetek

Nagy lelkű, kedves barátunk, Sylvester Lajos, aki az égi mezőkről figyeli már csupán tevékenységünket, 2010-ben ekképpen ajánlotta a Székelyföld képi autonómiája című könyvünket:
“A szókép – képi autonómia – Váradi Péter Pál Magyar Örökség-díjas fotográfus és az irodalmár Lőwey Lilla szerzőpáros Székelyföld ezer pillanata című kiállításának megalkotása momentumaiban villant belém. Az így megfogamzott gondolat egy pillanat műve volt, de a tény megállapítása, hogy tudniillik a két társult alkotó megteremtette Székelyföld képi-irodalmi autonómiáját, majdnem két egész évtized megfigyeléseire alapozódott, a szerzőknek arra a mélyen elkötelezett, szenvedélyes és gyönyörűséges küzdelmére, ahogyan és amilyen „zsákmányszerzéssel” évenként, változó évszakonként és akár időváltozásonként is a fotográfus szemével bejárták és beláttatták Székelyföld fizikai-földrajzi térségeit, többnyire folyóméterekre bontva feltérképezték azt, s e közben az irodalmi érzékenységű házastárs-asszony, Lőwey Lilla végigpásztázta a magyar irodalom, a székely-magyar népköltészet egészét és a gondolati-hangulati hasonlóságokat érzékelve férje, Pali művészi fotói mellé pászította ezt a gazdag választékot. (…)”
Tovább >>