Szerző: Lőwey Lilla

A Partium jeles városa – Nagyvárad (4.)

A Petőfi-szobor, a park névadója

Nagyvárad – A Petőfi Sándor park

A Petőfi Sándor park, az egykori Schlauch-kert, a római katolikus püspöki palota közvetlen szomszédságában található.  A kommunista érát követően itt kapott helyet Petőfi Sándor, József Attila és Bethlen Gábor fejedelem szobra. Schlauch Lőrinc bíboros az 1800-as évek végén a püspöki palota kertjéből a városnak adományozta a területet, ebből alakították ki a parkot.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (3.)

A réti református templom

Nagyvárad – A Réti és Rogériusz-i református templomok

A nagyváradi reformátusokat 1925. január 1-től három parókiális körzetre osztották: az olaszi, újvárosi és velencei részre. Mivel az olaszi rész túl nagynak bizonyult rövid időn belül, úgy határoztak, hogy a réti körzet önálló életlehetőséget kap.
Az alapkőletételre 1928. augusztus 6-án került sor, sőt a munkálatokat ugyanabban az évben december 23-ig be is fejezik. Az imaházban nagy alagsort alakítottak ki, amely helyet biztosított kulturális rendezvények szervezésére. Ezeket a rendezvényeket a megalakult színjátszó csoport kezdeményezte. Létrejött az énekkar, amely a Sztárai Mihály énekes reformátor nevét kapta.
Tovább >>

Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (5.)

Márton Áron, az eskető főpap

Márton Áron emlékezete – Az Emberkatedrális és a poeta angelicus

2015-ben jelent meg a Magyar Zsoltár című albumunk, mely Dsida Jenő életéből és munkásságából adott ízelítőt. A könyv anyagának gyűjtésekor tudtuk meg, hogy a költő 1928 júliusában részt vett Marosvásárhelyt egy fiúkongresszuson, A vers és a lélek című előadásával. Itt ismerkedett meg a helyi római katolikus főgimnázium és fiúnevelő intézet akkori hittanárával, Márton Áronnal. Találkozásuk sorsdöntőnek bizonyult Dsida Jenő későbbi életében. Márton Áron a kolozsvári egyetem lelkipásztora lett, ő vezette az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség egyetemi szakosztályát is, majd 1934 és 1936 között ő volt az országos igazgatója.
Tovább >>

Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (4.)

Márton Áron hívei között, 1969

Márton Áron emlékezete – „Ha majd Márton Áron ad össze minket!”

Kányádi Sándorról 2011-ben készített albumunk gyűjtése közben 11 napot töltöttünk Sándor bácsival Székelyföldön. Együtt utaztunk életének helyszínein, egyik településről a másikba, mindent megmutatott, ami az ő számára fontos volt szülőföldjén. Ekkor mesélte el házasságkötésének történetét, s találkozását Márton Áronnal. Egymás tiszteletén alapuló szép keresztényi kapcsolat alakult ki közte és Márton Áron között, aki szívesen fogadta a protestáns költőt. „Mi más felekezeteket is szívesen látunk!” – mondta a katolikus püspök.
Tovább >>

Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (3.)

Tamási Áron első iskolája felújítva, az író szobrával - Farkaslaka

Márton Áron emlékezete – Két jó barát, a két Áron

Augusztus az Ő születési hónapja. Minden év augusztus 28-án Csíkszentdomokos ünneplőbe öltözik. Nem csupán a testüket öltöztetik ünneplőbe, hanem a lelküket is. Mert így emlékeznek Márton Áronra a közülük kivált EMBERKATEDRÁLISRA.
Néhány gondolat Tamási Áronnal kötött barátsága történetéről:
Tamási Áronról 2010-ben készítettünk könyvet, s a gyűjtőmunka közben örömmel szembesültünk a két Áron barátságával. Márton Áron és a nála egy évvel fiatalabb Tamási Áron még a régi Magyarország szülöttei voltak, fiatal felnőttkorukig a történelmi Magyarország polgáraiként éltek, de mindketten a kisebbségi sorsban teljesedtek naggyá.
Tovább >>

Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (2.)

A Márton Áron-szobor Kolozsváron, Bocskay Vince alkotása

Márton Áron emlékezete – műalkotások tükrében

Augusztus az Ő születési hónapja. Minden év augusztus 28-án Csíkszentdomokos ünneplőbe öltözik. Nem csupán a testüket öltöztetik ünneplőbe, hanem a lelküket is. Mert így emlékeznek Márton Áronra a közülük kivált EMBERKATEDRÁLISRA.
Tovább >>

Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (1.)

Hajnalodik Csíkszentdomokos fölött

“…küldnek fiút egy szelídet…” A születés – 1896. augusztus 28.

A kálváriás szolgálatra, alku nincsen alázatra született Márton Áron Csíkszentdomokoson látta meg a napvilágot Márton Ágoston és Kurkó Julianna gyermekeként, 1896. augusztus 28-án.
Augusztus az Ő születési hónapja. Minden év augusztus 28-án Csíkszentdomokos ünneplőbe öltözik. Nem csupán a testüket öltöztetik ünneplőbe, hanem a lelküket is. Mert így emlékeznek Márton Áronra a közülük kivált EMBERKATEDRÁLISRA.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (2.)

A nagyváradi székesegyház alapkövét 1752. május 1-jén tették le. Forgách Pál püspök Franz Anton bécsi építészt bízta meg a tervezéssel.

Nagyvárad – A Püspöki Palota és környéke

A nagyváradi püspöki palota a késői barokk építészet remeke.
A nagy múltú Nagyvárad legendákkal övezett impozáns egyházi műemléke a római katolikus püspöki székesegyház, Erdély legszebb és legnagyobb barokk temploma. Az egységes stílusú épületegyüttes másik két eleme az impozáns püspöki palota és a rendkívül hangulatos, árkádos Kanonok-sor.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (1.)

A mai nagyváradi vasútállomás közelről - belül már nem ilyen szép...

Nagyvárad a Sebes-Körös partján

Nagyvárad a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján. A település a régió legnagyobb városa.
Nem mindig volt ez így…
Nagyvárad elsősorban Ady városaként jut az eszünkbe, ahol pezsgő irodalmi élet zajlott a 19. században.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – Radnai-havasok

Radnai-havasok - telihold a Gonosz-kő csúcs fölött

Radnai-havasok – A Keleti-Kárpátok vonulatának legmagasabb hegysége.

Radnai-havasok a Keleti-Kárpátok vonulatának legmagasabb, s a legtöbb alpesi vonást hordozó festői hegysége. Szerkezetét nagyrészt kristályos és átalakult kőzetek alkotják, üledékes kőzetekkel övezve. A hegység aszimmetrikusan, sasbérc szerűen emelkedik ki: a mintegy 50 km hosszú, kelet-nyugati irányú főgerinctől északra meredeken, délre viszont lankásabban ereszkedik alá a körben határoló völgyekbe. A főgerinc középső része meghaladja a 2000 méteres magasságot, csúcsai 2100-2300 méterre emelkednek.
Tovább >>