Szerző: Lőwey Lilla

Emlékezzünk Márton Áronra, halálának (1980. szeptember 29.) 40. évfordulója alkalmából (4.)

Hívek között - megörökített bérmaút

Márton Áron – a visszakapott szabadságot követően

Elkezdte a diadalmas bérmautakat, melyek valóságos diadalmenetté váltak. Kifogást nem emelhettek ezekkel az utakkal szemben, de a hatóságok mindent megtettek, hogy az ifjúságot távol tartsák a bérmálástól. Ám hiábavaló volt minden korlátozó próbálkozás, a hívek lelkesedését és a gyermekek bérmálkozási vágyát nem tudták korlátozni. A nagy püspök biztató szavaira áhítoztak hívek és az igazságot kereső emberek egyaránt.
Tovább >>

Emlékezzünk Márton Áronra, halálának (1980. szeptember 29.) 40. évfordulója alkalmából (3.)

Szabadon mozoghatott a gyulafehérvári püspöki kertben

Márton Áron letartóztatása – A fogoly püspök

Az udvarhelyi bérmálás után kerülő úton gyulafehérvári otthonába tért. Június 21-én Bukarestbe indult, ahonnan már nem volt visszatérés: a tövisi úton csellel letartóztatták. 25 évi kényszermunkával sújtották az erdélyi magyarság szeretett püspökét. Népét pedig, akik közül kiemelkedett, megfélemlítették: lelkeiket gúzsba kötni nem tudták ugyan, de megszomorítani, sanyargatni igen. Betiltották a búcsús zarándoklatokat, nem jöhettek többé a keresztaljak Csíksomlyóra, így elmaradt a gyimesi fehér keresztalja is. Megszűntek a közös utak, a közös imák, egyéni lázadókká váltak a gyimesiek, mert jöttek vonaton, gyalog, külön-külön eljártak a pünkösdi búcsúra, s fohászkodtak egyénileg az ő Babba Máriájukhoz, a csíksomlyói csodatevő Szép Szűz Máriához.
Tovább >>

Emlékezzünk Márton Áronra, halálának (1980. szeptember 29.) 40. évfordulója alkalmából (2.)

Márton Áron püspök szobra a gyulafehérvári papnevelő intézet udvarán. 1990-ben avatták, a püspök halálának 10, évfordulóján.

Márton Áron a vádlottak padján – A felcsíki bérmaút

Mint román állampolgár, csak útlevéllel látogathatta meg észak-erdélyi híveit. Így érkezett 1944 májusában is Kolozsvárra, papszentelésre. Ekkor azonban Magyarországon már folyt a zsidóság deportálása. Márton Áron a Szent Mihály templomban, de másutt is, a magyar főpapság körében egyedülálló élességgel kelt ki az antiszemitizmus ellen.
A vesztes háború után, 1944 őszén körlevelet adott ki, melyben a várható rendszerváltásra készítette fel papjait, akiket óvatosságra intett. Ő azonban nem hallgatott: felemelte szavát, hogy a párizsi béketárgyaláson ne ismétlődjenek meg 1919 igazságtalanságai.
Tovább >>

Emlékezzünk Márton Áronra, halálának (1980. szeptember 29.) 40. évfordulója alkalmából

Ezt a földet elhagyni nem szabad, mert ez a miénk.

Ki volt Márton Áron? – EMBERKATEDRÁLIS

A kisebbségellenes román politika ellen Márton Áron félelmet nem ismerve harcolt. Hamarosan nagy tekintélynek örvendett Erdély-szerte, nem csak a katolikusok körében. A magyarság örömére XI. Piusz pápa 1938. december 24-én gyulafehérvári püspökké nevezte ki Márton Áront. A következő évben, 1939.február 12-én történt az ünnepélyes felszenteltés, melyet Andrea Cassulo, apostoli nuncius, a kolozsvári Szent Mihály templomban végzett el. Így szóltak szívből jövő szavai szentelése napján:
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (15.)

A Váradolaszi református templom alapkőletétele 1784-ben volt. 1787-ben tartották meg az első istentiszteletet.

Nagyvárad – Váradolaszi-Reformátos egyház és temploma

Nagyváradon, a Sebes-Körös jobb partjának közelében, a Holdas temploméval egyidőben kezdődött építése. Mindössze három év leforgása alatt, 1784-1787 között épült fel a klasszicizáló barokk stílusú templom. A stílusjegyek nyilvánvalóak a külső homlokzatokon, de a belső részen is, ahol a stílusnak megfelelő díszítőelemeket láthatunk (a templom szószéke és a bútorzat). Ezek azonban nem tipikus díszítőelemei a református templomoknak.
Sok más nagyváradi templomhoz hasonlóan ez a templom is több szakaszban épült. Az első szakasz mind az elképzelés, mind a gyakorlatba ültetés szintjén Eder Jákób nevéhez kapcsolódik, míg a második, csaknem egy évszázaddal későbbi szakasz id. Rimanóczy Kálmán (1884) nevéhez fűződik.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (14.)

Az Ezredév emléksétány a Körös partján a Garasos-híd és a Baross-híd közötti zöld övezetben. Itt van a váradolaszi református templom is.

Nagyvárad – Ezredévi Emléksétány a Garasos híddal

A Körös két partját összekötő eredeti Garasos hidat 1910. december 10-én adták át Nagyváradon.
A régi hidat 1974-ben elbontották, és újat építettek helyette, melynek egyik pillérén elhelyeztek egy domborműves emléktáblát, melyet Deák Árpád nagyváradi szobrász alkotott. Ezen olvasható, hogy az eredeti híd építésének, avatásának centenáriuma alkalmából készült.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (13.)

A Szigligeti Színház, a nagyváradi eklektikus építészet legszebb alkotása. 1900. június 22-re végeztek a külső munkálatokkal. 2020-ban a tér átalakítás alatt állt.

Nagyvárad – Bémer-tér a Szigligeti Színházzal

1900. október 15-én, A Szigliget Színház épülete 1899–1900 között, mintegy 15 hónap alatt készült el. Tervezők a neves Fellner és Helmer építészcég, kivitelező az id. Rimanóczy Kálmán, nagyváradi építész volt.
A festői Bémer térnek meghatározó elemévé vált Nagyváradon a színház épülete a 20. század elején, melynek mai képe az eklektikus, szecessziós paloták építésével alakult ki.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (12.)

A Bémer tér - a háttérben a Körös túloldalán a városháza épülete, balra a Poynár-ház, szemben a Pannónia Szálló és a Sztarill palota - ma Astoria.

Nagyvárad – A Bémer tér nyugati oldala

1888 májusában bontották le a Gireth-házat. De még előtte Lojanek János fotográfus megörökítette azt a Bazár-szoros irányából, valószínűleg a Szépítési Egylet megrendelésére. (A három példányban elkészített képből egy a városi levéltárba, egy a Szépítési Egylet irattárába, egy pedig Bémer Pál kanonokhoz került. Ezekből egy a véletlen folytán előkerült, ennek másolata 2002-ben megjelent nyomtatásban is a Mesélő képeslapok, Nagyvárad 1885–1915 című könyvben.) Nagyvárad közgyűlése 1888 nyarán elhatározta, hogy az új tér báró Bémer László néhai nagyváradi római katolikus püspök nevét viseli majd. A decemberi közgyűlésen felolvasták báró Bémer Pál apátkanonok köszönőlevelét, amelyben többek között ez olvasható: „Nagybátyámnak, báró Bémer László nagyváradi püspöknek neve arra a dicső időre emlékeztet, midőn a magyar nemzet azt az alapot tette, melyen újra felépülhetett.” (Péter I. Zoltán)
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (11.)

Az úgy nevezett "Bazár-szorosban" a Bémer tér felé nézve áll a Guttman-ház, utána a Kolozsváry palota, mely 1912-ben Sterill Ferenc tervei alapján épült.

Nagyvárad – A Bémer tér keleti oldala

„Nagyvárad-Olaszi hangulatos, elvitathatatlan építészeti értékeket felvonultató kis térsége, a Bémer tér, amely irodalom- és kultúrtörténeti szempontból is jelentős. 1888 tavaszán bontották le a közepén terpeszkedő ódon Gireth-házat, kialakítva ezzel a teret, amely a 20. század hajnalára a felfokozott építkezési kedvnek köszönhetően elnyerte azt az eklektikus képét, amely szerencsére még ma is jellemző rá. A bő száz év alatt többször is változott a tér neve: kialakításakor Bémer László püspökről nevezték el, 1923-ban Regina Maria lett, 1940-ben visszakapta eredeti nevét; 1945–1966 között az utcasarki névtáblákról Sztálin nevét lehetett leolvasni, majd 1995-ig Köztársaság (Republicii) tér volt. A Helyi Tanács 1995-ben a Regele Ferdinand névre „keresztelte”, noha Ferdinánd román király nevét a két világháború között a Fő utca viselte, nem ez a tér. De ezen már nincs mit csodálkozni, hiszen a rendszerváltás utáni egyik önkormányzatnak sem volt erőssége a helytörténeti ismeret és a következetesség az utcák és terek nevének megváltoztatásakor.” (Péter I. Zoltán)
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (10.)

A Szent Anna templom és az egykori Orsolya rendház

Nagyvárad – Az Orsolya zárda és környéke

Az Orsolya zárda 1771-ben épült Szentzy István kanonok kezdeményezésére, aki egy régebben itt működő klastrom telkét vásárolta fel. Felépítése több szakaszban történt, ennek megfelelően az építészeti megoldások igencsak változatosak. Így az L alakú épületegyüttes mind a barokk (főleg belül), mind pedig a neogótikus elemekkel tűzdelt romantikus (főleg az ajtó és ablakkeretek esetében figyelhető meg) stílus jegyeit hordozza. Az építkezést, úgy tűnik, 1877-ben fejezték be, amikor a Fő utcai szárnyhoz hozzá csatolták az Apáca utca 1-3. szám alatti épületrészt, amelyben jelenleg az Ady Endre középiskola működik.
Tovább >>