Szerző: Lőwey Lilla

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 5.

A Bucsin-tetőt elhagyva Parajd felé. A Bucsin nevet az első rabonbán (Zandirhám) fiának nevétől kölcsönözte a székelység.

Alattunk a Sóvidék

A Görgény–Hargita vonulat hegylábi vidékének a Nyárád és a Fehér-Nyikó közé eső területe a Sóvidéki-dombság. Déli tájegysége az Udvarhelyszékhez tartozó Parajdi-Sóvidék, melynek szíve a Kis-Küküllő felső folyásánál meghúzódó Parajdi-medence a méltán híres sóbányával és az itt felszínre bukkanó sókarsztformáival, gyönyörű sóhegyekkel, a Sóháttal.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 4.

A Bucsin-hágó fölött (1273 m). A távolban a Gyergyói-medence

A Gyergyói-medence fölött

1997-ben jelent meg először a Gyergyó és vidéke című honismereti fotóalbumunk. Feledhetetlen élményt nyújtott a könyv anyagának gyűjtése,  sok-sok barátot, rengeteg hézag pótló tudást.
Bajna György, gyergyószentmiklósi újságíró barátunk szülőföld-szeretete kísért a gyergyói csodavilágban, az ő gondolatai ajánlották könyvünket az érdeklődőknek:
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 3.

Távolban már felsejlik Erdély legnagyobb vulkáni vonulata, a Kelemen-havasok.

A Kelemen-havasok

A Kelemen-havasok csúcsait a Kárpátok hegyóriásai között emlegetik, hisz a havas több csúcsa emelkedik az ég felé, felhőket ostromolva, meghaladva a 2000 métert.  A Keleti-Kárpátok belső ívében találjuk, vonulatának hosszúsága közel 55 km, míg szélessége 30 km, közel 2000 négyzetkilométeren terül el, 24 000 hektár területet foglalva magába.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 2.

Jódtelep a Maros mentén. Balra a Visa-patak, távol Ratosnya.

A Felső-Maros völgye

Jód apró, emberi léptékű falucska a Felső-Maros völgyében, Maroshévíz és Szászrégen között. Ratosnya község egyetlen magyar többségű települése. Télen, nyáron varázslatos vidék, látogatóknak, átsuhanóknak mindenképp.
A Felső-Maros völgyében élő magyarok utolsó bástyája a római katolikus és a református egyház. Ebben a térségben, miként máshol is, a magyar nyelvű oktatás folyamatosan háttérbe szorul, így az anyanyelvhasználat családon kívül csak templomokban, gyülekezeti házakban biztosított.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 1.

A Budapest - Marosvásárhely közötti repülőgépjárattal 45 perc az utazási idő. Szerencsés helyzetben tűrhető kilátás nyílik az alattunk elsuhanó tájra, az öreg Erdélyi-medencére.

Légi felvételek – Ahogy elkezdődött

Erdély csodálatos tájainak bemutatásában együtt dolgozni, közöset alkotni a legszebb élmény, ami érhetett az életben. Köszönöm a sorsnak, hogy megajándékozott a lehetőséggel. Úgy érintett engem ez a varázslat, mintha Wass Albert Angyalok tisztására jutottam volna:
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (25.)

A Teleki utca a kéttornyú református templom tornyából. A kanyar bal oldalán volt a katolikus legényegylet háza.

Nagyvárad – A Teleki utca és környéke

A Teleki utca egyik jelentős építménye az újvárosi református templom. Téglalap alaprajza szimmetrikus kialakítású, mind a négy sarkánál rizalitszerűen ugrik ki a homlokzat. A főtengelyben nyílik a főbejárat, a két rövid oldalon pedig egy-egy oldalsó kapu.
A Teleki utcai héttengelyes főhomlokzat közepe klasszikus görög templomhomlokzatot idéz, a négy dór féloszlopon háromszögű timpanon nyugszik. Közeikben három félköríves ablak nyílik süllyesztett falmezőben, hasonlóak, mint amilyenek a toronyaljakban illetve a két ezekkel összekötő falszakaszban vannak.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (24.)

A nagyváradi Városháza és a Szent László templom, amint tükröződik a Sebes-Körös vizében.

Nagyvárad – A Szent László tér 2.

A Szent László tér éke az előző részben bemutatott szecessziós stílusban épített Fekete Sas palota. A tér azonban még számos épített szépséget rejt, négyszög alakzatán körben emelkednek az épületek: a pompázó Városháza,  a görög-katolikus székesegyház és püspöki palota, a görög-keleti egyház, a Szent László templom és plébánia.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (23.)

A Fekete Sas palota a Kis-hídról

Nagyvárad – A Szent László tér

A Szent László tér a Körös bal partján, Újvárosban található. Szent László-hídon (Kis-hídon) kell átgyalogolnunk, hogy a tér négyszög alakzatára jussunk. Körben emelkednek az épületek: a görög-katolikus székesegyház és püspöki palota, a görög-keleti egyház, a Szent László templom és plébánia. A térre kitorkolló utcákon található Várad iparának és kereskedelmének gócpontja. A földszintet s néhol már az emeletet is műhelyek, boltok, fényes kirakatok foglalják el.
A Szent László tér éke a Sas Szálló helyére felépített, a város meghatározó szecessziós épülete, a Fekete Sas palota.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (22.)

A Szent László templom mögött kezdődik a Kossuth utca, jobb oldal a Fekete Sas palota. A kép a Városháza magas tornyából készült.

Nagyvárad – A Kossuth utca

A nagyváradi Kossuth utca egykori neve Sas utca volt, akkori nevét a különleges épületéről, a Sas Szállóról kapta.
A Szent László templom mögött kezdődő utcát később nevezték át Kossuth Lajos utcára. A Sas Szálló helyére egy impozáns épület került, a a Fekete Sas palota.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (21.)

A Gojdu Líceum a Körös partján. A bal oldali zöld övezet helyén volt a vásártér

Nagyvárad – A Nagyvásártér és környéke

A vártól keletre – délkeletre Várad-Velence terül el, benne a szeszgyár, míg a vár közvetlen környéke a Váralja. A vártól nyugatra található a Nagyvásártér, mellette áruraktárak, a kapucinusok kolostora és a főreáliskola. A teret dél felől a Pece-patak mossa, innen nyugatra az Újváros terül el, melynek központja a Szent László tér.
A Nagyvásártér egyik oldalát a Pece-pataktól, másikat a Köröstől csak néhány ház- és telektömb választja el. Váralján a régi várat körülvevő tér a sertésvásártér volt, mely a Pece-patak és a vár között terült el.
Tovább >>