A Partium jeles városa – Nagyvárad (7.)

Tartalom

  1. Nagyvárad – A vasútállomás és környéke
  2. Nagyvárad – A Püspöki Palota és környéke
  3. Nagyvárad – A Réti és Rogériusz-i református templomok
  4. Nagyvárad – A Petőfi Sándor park
  5. Nagyvárad – A kórház és környéke
  6. Nagyvárad – A Barátok templom és környéke
  7. Nagyvárad – A Fő utca és a Szaniszló utca kereszteződésének palotái (aktuális oldal)
  8. Nagyvárad – A Széchenyi tér és az Ady Endre Múzeum környéke
  9. Nagyvárad – A Fő utca és az Úri utca kereszteződése
  10. Nagyvárad – Az Orsolya zárda és környéke
  11. Nagyvárad – A Bémer tér keleti oldala
  12. Nagyvárad – A Bémer tér nyugati oldala
  13. Nagyvárad – Bémer tér a Szigligeti Színházzal
  14. Nagyvárad – Ezredévi Emléksétány a Garasos híddal
  15. Nagyvárad – Váradolaszi-Reformátos egyház és temploma
  16. Nagyvárad – A Baross hídtól a Bunyitay ligetig
  17. Nagyvárad – A Bunyitay-liget és környéke
  18. Nagyvárad – Nagyvárad – A városi strand
  19. Nagyvárad – Panoráma a Kálvária-dombról
  20. Nagyvárad – a váradi vár, a Sebes-Körös bal partján
  21. Nagyvárad – A Nagyvásártér és környéke
  22. Nagyvárad – A Kossuth utca
  23. Nagyvárad – A Szent László tér
  24. Nagyvárad – A Szent László tér 2.
  25. Nagyvárad – A Teleki utca és környéke

 

Nagyvárad – A Fő utca és a Szaniszló utca kereszteződésének palotái

Ifj. Rimanóczy Kálmán (1870-1912) Nagyvárad legjelentősebb építésze volt az 1900-1912 közötti időszakban. Számos középületre kapott megbízást, amelyeken különféle építészeti stílusokat alkalmazott. Legfontosabb nagyváradi alkotásai: a Közpénzügyi Hivatal épülete 1899-1900,  a Városháza, 1902-1903,  az Ideg- és Elmegyógyászati Kórház, 1902-1903, az olaszi Szentlélek kiáradása római katolikus plébániatemplom, 1903-1905,  a Görög katolikus püspöki palota, 1903-1905, a Moskovits-palota, 1904-1905,  Ifj. Rimanóczy Kálmán-palota 1905,   a Nagyváradi Takarékpénztár egykori épülete, 1906-1907, az Ügyvédi Kamara Székháza, 1908-1909,  az Apolló-palota, 1912-1914.

Az építész által tervezett lakóépületek közül a nagy bérházak – Id. Rimanóczy Kálmán-palota, Apolló-palota, Moskovits Miksa-palota, Ifj. Rimanóczy Kálmán-palota – a legjelentősebbek.

 

A Fő utca elszűkülő szakasza bal oldalon a volt honvédlaktanya idősebb Rimanóczy Kálmán építtette 1882-re. Mögötte a Barátok templomtornya, távol a Pénzügyi- Igazgatási-palota
A Fő utca elszűkülő szakasza – bal oldalon a volt honvédlaktanya idősebb Rimanóczy Kálmán építtette 1882-re. Mögötte a Barátok templomtornya, távol a Pénzügyi- Igazgatási-palota

 

A Fő utca négyes kereszteződése: a Szaniszló utca és a Széchenyi-park irányában látszik az Apolló-Moskovits-Stern- és a Széchenyi-palota
A Fő utca négyes kereszteződése: a Szaniszló utca és a Széchenyi-park irányában látszik az Apolló-Moskovits-Stern- és a Széchenyi-palota

 

A Széchenyi-park irányából a Szaniszló utca felé - keresztezve a Fő utcát.
A Széchenyi-park irányából a Szaniszló utca felé – keresztezve a Fő utcát.

 

Az Apolló-palota a Szaniszló és a Fő utca sarkán. 1914. december 5-én nyitották meg a bérházat, melyben a városi kávéház és biliárdszoba is helyet kapott.
Az Apolló-palota a Szaniszló és a Fő utca sarkán. 1914. december 5-én nyitották meg a bérházat, melyben a városi kávéház és biliárdszoba is helyet kapott.

 

A Moskovits-palota stílusjegyei német szecessziós münchen-irányzatával a lienstíllel rokon.
A Moskovits-palota stílusjegyei német szecessziós münchen-irányzatával, a lienstíllel rokon.

 

A Stern-palota a Fő utca és a Szaniszló utca kereszteződésében. Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján készült, Stern Miklós megrendelésére, a terv nem valósult meg. Ifj. Rimanóczy Kálmán átdolgozta a tervet, 1909-ben épült fel.
A Stern-palota a Fő utca és a Szaniszló utca kereszteződésében. Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján készült, Stern Miklós megrendelésére, a terv nem valósult meg. Ifj. Rimanóczy Kálmán átdolgozta a tervet, 1909-ben épült fel.

 

Az egykori Széchenyi Szálló 1877 év végére készült el. 1894-ben vezették be a vizet, 1895-ben a villamosáramot és cserélték le a gázlámpákat.
Az egykori Széchenyi Szálló 1877 év végére készült el. 1894-ben vezették be a vizet, 1895-ben a villamosáramot és cserélték le a gázlámpákat.

 

Folytatjuk…

 

Kapcsolódó tartalom:

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .